1. Egyterű irodák

Már az 1900-as évek elején megjelent egyterű irodák legújabb hódító útjukra nagyjából az 1990-es években indultak. A tömegkommunikációs eszközök és a technológia fejlődésével együtt az információáramlás felgyorsult, az egyterű irodában pedig a kollégák sokkal többet beszélgetnek, ötletelnek, így az adott cég gyorsabban tud reagálni az új kihívásokra. De nem csak a kommunikáció erősödése tette rokonszenvessé a nagyteres irodákat, hanem a költséghatékonyság is, hiszen az egyterű munkahelyeken kisebb térben több dolgozó elfér.

Emellett az open office koncepciójához jobban idomulnak a közösségi terek, amelyek akár multifunkcionálisan is használhatók, hiszen az étkezőben informális meetinget tarthatunk, de egy játékszobában is lehet brainstormingolni. Kissé elvonatkoztatva a terek fluiditása, egymásba folyása növeli a kommunikáció intenzitását, közösséget épít, emeli az elkötelezettség minőségét, illetve kellemesebb atmoszférát, jobb közérzetet biztosít.

Kapcsolódó

2. Szolgáltató és fejlesztő központok

A szolgáltató (SSC - shared service center) és fejlesztő központokban megjelenő munkakultúra logikusan összefügg a már említett nagyteres irodakoncepcióval. Fantasztikus megoldások és kreatív ötletek töltik meg ezeket a több ezer négyzetméter alapterületű munkahelyeket vagy sokszor önálló épületeket, épületrészeket, ahol különleges közösségi terek vagy egyéb szabadidős tevékenységekre alkalmas zónák találhatók. Sokszor olyan ötletparádét láthatunk a belső terekben korzózva, hogy közben jegyzetelnünk kell, nehogy kihagyjunk valamit; vagyis igazi aranybányáról beszélhetünk.

Ezek a központok azért meghatározók a budapesti irodapiacon, mert méretükből fakadóan a globális munkahelyi trendeket a legátfogóbban képesek megjeleníteni. Szinte egy nemzetközi irodapiaci kiállítás szemtanúi lehetünk egy újonnan átadott vállalati központban vagy székhelyen, ahol mind a munkakultúra, mind az irodatervezés összes 21. századi eredménye és esszenciája megjelenik. A kompakt gondolkodás pedig magas szintre emeli a funkcionalitást és az esztétikumot, ahol többfunkciós, közösségi zónákat előtérbe helyező, komfortos, szegmentált, mégis egységes hatást mutató munkahelyeket kínálnak.

3. Új munkakultúra

Az irodapiaccal párhuzamosan a munkaerőpiaci átalakulás is sokrétű volt az elmúlt évtizedekben. Az alárendeltségi, merev viszonyok fellazultak, és a mellérendelő kapcsolatok kerültek előtérbe. Demokratizálódási folyamat vette kezdetét, emellett a sokszínűség multikulturális jelenléte közismert, eltérő háttérrel érkező munkavállalók olvasztótégelye egy-egy nagyobb nemzetközi cég munkahelye. Míg régen külön szobája vagy üvegkalickája volt a főnöknek, ma maximum az utóbbi maradt meg. De az is előfordulhat, hogy egy közösségi térben dolgozik a vezető, így az interakció a beosztottakkal sokkal közvetlenebb és barátságosabb, amely az információ-megosztást nagyságrendekkel felgyorsítja. 

Az ötletelés ma már alapdolog, a megfelelő nyitottság pedig egyértelműen összeadja a generációk erejét, és ha sikerül a különböző korcsoportok eltérő szocializációs mintáit összefésülni, akkor megsokszorozódnak a lehetőségek. A rugalmasság szintén az új típusú munkakultúrák sajátja, hiszen a tevékenységalapú vagy agilis munka világában a dolgozók rugalmasan alkotnak projekteket, amelyek azonban sokszor csak ideiglenesek, és az adott feladatra alakulnak, majd az új munka során új projektcsapatok formálódnak.

Április 30-án Várkert Bazárban Az Év Irodája konferencia és díjátadó gála - "Metamorfózis"

Április 30-án a Várkert Bazárban kerül megrendezésre "Metamorfózis" címmel Az Év Irodája konferencia és díjátadó gálára, ahol az izgalmas trendeket és technológiákat bemutató előadások és szakmai beszélgetések mellett kihirdetik az emblematikus verseny helyezettjeit és győzteseit is. A konferencia témája a nagybetűs metamorfózis, vagyis folyamatos átalakulás zajlik a munkahelyek világában. Olyan külföldi sztárelőadók lesznek jelen, mint Cassandra Charles (Genesys, USA), Carolyn Creswell (Hustle House, UK), Clive Lucking (Studio Alliance, UK), Hana Gray (The Office Manager Group, UK), Duncan Morris (Forefront Group, UK). A magyarok között említhetjük meg többek között. Massányi Tibort (DVM group) és Hoffer Dávidot (Skanska).
Kép: Economx

4. Közösségi és szolgáltatott iroda

A 21. század gyökeresen felforgatta a munkaerőpiacot, hiszen új típusú tevékenységeket, munkavégzési formákat és kompetenciákat helyezett előtérbe. Egyre fontosabb a rugalmasság, a naprakészség, a mobilitás; a technológiai fejlődés pedig a fizikai terek mellett a virtuális tereket is helyzetbe hozta, miközben új kommunikációs csatornákat honosított meg. Az új munkavégzési formák során a szabadúszók, nomádok, startupok szerepe felértékelődik, az otthoni munka nagyságrendje nő.

Azonban sokan nem szeretnek egyedül lenni otthon, nem véletlenül fenyegeti a modern kor dolgozóját a kiégés és elmagányosodás veszélye, hiszen a szociális kapcsolatok hálója az emberiség egyik legfontosabb civilizációs terméke, ezért megjelentek a közösségi irodák. Itt különböző pénzügyi konstrukciókban lehet tárgyalót, asztalt, irodahelyiséget bérelni és back office tevékenységeket kiszervezni, de akár egy óceánparti kávézóban is vígan ellehetünk. Emellett a szolgáltatott vagy rugalmas irodakonstrukciók is erősödnek, ahol jellemzően nagyobb cégek vannak jelen, akik nem akarnak nagyobb irodatereket hosszú évekre bérbe venni. 

5. Employer branding

A közösségépítés a céges márkaépítés egyik sarkalatos alapköve, a HR-szakma egyik legfontosabb erőfeszítése, hogy az elkötelezettség folyamatosan erősödjön a vállalat iránt, és ennek érdekében az adott munkaszervezet közösségként funkcionáljon. Nem véletlenül beszélhetünk az employer branding egyfajta mutációjaként office brandingről is, vagyis az iroda szerepe felértékelődik, ahol a közösségi tevékenységek vonzóak csak igazán az újabb generációk számára.

A közösséget a közös tevékenységek összességével lehet jellemezni, ez elsősorban természetesen a munka. A márkaépítés számos érzelmi húrt pendít meg, emlékezteti a kollégákat a vállalat múltjára, a kezdeti időkre, a családi vonatkozásokra, az alapítók legendás személyiségére, az értékekre, a színekre, az érzelmekre etcetera etcetera. Természetesen a márkaépítés abban is fontos szerepet játszik, hogy a tehetséges szakemberekért vívott harcban az adott cég a győztesek közé kerüljön.

6. Home office és hibrid

A pandémia egyik legjelentősebb hatása az irodapiacon a távmunka előretörése, és bár már korábban is létezett ez a fajta munkamódszer, azonban a koronavírus miatt a vállalatok egyre nagyobb arányban alkalmazzák. A home office előretörése nem csak a járványnak köszönhető, hanem az innovatív digitális megoldásoknak is, amelyek lehetővé teszik a biztonságos adatátvitelt a vállalati rendszereken belül, illetve olyan virtuális platformok alakultak ki – pl. online meetingek –, amelyek újabb kommunikációs csatornákat nyitottak a munkatársak között.

A digitalizáció és a villámgyorsan megváltozott munkavállalói preferenciák a távmunkát nem csupán történelmi epizód szerepre kárhoztatják, hanem immár szervesen beépül a vállalati működésbe, a változásmenedzsment ezirányú tevékenysége tehát itt marad velünk. Az otthoni és a benti munkavégzés egészséges aránya, vagyis a hibrid modell, amelynek szerepe még most is formálódik a céges világban, természetesen az irodák alaprajzi elrendezésére, illetve a munkaterek fókuszpontjaira is hatást gyakorol hosszú távon.