Az FHB Lakásárindex értéke a harmadik negyedévben a korábbi 188,23-ról, 193,6-ra változott. A mutató előállításához az FHB piaci információinak és saját megfigyeléseinek frissítése mellett felhasználták a NAV adott időszakra feldolgozott valamennyi adatát.
Az elemzés szerint a lakásárak lassan elérik a válság előtti szintet, jelenleg a 2008 végén, 2009 elején tapasztalható árakkal szembesülhetnek a lakásvásárlók, a különbség már csupán 3,5 százalékos a 2008-as csúcshoz képest.
A drágulás mértéke ugyanakkor fokozatosan mérséklődik. Az első negyedévben még több mint 7 százalékos volt az áremelkedés, a második negyedévben 3,9 százalékos, míg a harmadik három hónapban 2,9 százalékkal mentek fel az árak. (Az első három hónap kimagasló eredménye részben azzal is magyarázható, hogy az index összeállításakor a Nemzeti Eszközkezelő által végrehajtott tranzakciók kikerültek az adatbázisból, míg a korábbi években szerepeltek az adatok között. Az árnövekedés mérséklődésének hatására a drágulás mértéke jelenleg megegyezik a 2014 harmadik negyedévében tapasztalttal - olvasható az elemzésben.
A felívelés kezdete óta eltel másfél évben (2014. áprilisától 2015. szeptember végéig) a lakóingatlanok nominálisan és reál értelemben is körülbelül 25,8 százalékkal drágultak.
A lakásépítések sok helyen még nem indultak be
Az építési engedélyek számának növekedés ellenére mennyiségük még messze elmarad a válság előtti szinttől. A bővült engedélyezés ellenére az átadott lakások száma csökkent. Az év első kilenc hónapjában 4657 új lakás készült el, míg 2014 azonos időszakában 5144. Pozitív ugyanakkor, hogy a csökkenés ellenére a használatba vételi engedélyek száma nem süllyedt vissza a 2013-as mélypontra
Az építési engedélyek számának növekedését csak a néhány régióban tapasztalt bővülés idézte elő, míg a többiben 2015 első 9 hónapjában kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A növekedésben élen jár Budapest, és így Közép-Magyarország, de jól teljesített a Dunántúl is.
Alig van azonban olyan régió, ahol az épített lakások száma nőtt volna, Nyugat-Dunántúl kivételével. A fejlesztések tehát csak lassan indultak be, ugyanakkor az új lakástámogatási rendszernek és az áfa-csökkentésnek köszönhetően az építkezések várhatóan felpörögnek az idei évben.
A lakáspiaci felívelést támogatja a bővülő lakáshitelezés. Tavaly a harmadik negyedévében a kihelyezett forint lakáshitelek értéke meghaladta a 110 milliárd forintot, ami a második negyedévhez képest 43,5 százalékos bővülést jelentett. Ebben az országos eredményben nagy szerepe volt a szeptembernek, amikor a banki kihelyezések meghaladták a 40 milliárd forintot.
A negyedik negyedévben ugyan nem sikerült megismételni a harmadik negyedév számait az MNB legfrissebb adatai szerint, de a hitelkihelyezések továbbra is stabilan 30 milliárd forint fölött alakultak, e negyedévben az új hitelek összege meghaladta a 100 milliárd forintot, ami közel 57 százalékos bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
2015-ben az ingatlanértékesítési hálózatok adatai szerint körülbelül 135 ezer lakás és ház cserélt gazdát, a válságot követő legjobb eredménynek számít (2014: kb. 100 ezer). A havi tranzakciók alapján azonban látszik, hogy a különbség hátterében elsősorban az év elején tapasztalt jelentős növekedés áll, míg a harmadik és negyedik negyedévben a 2014-eshez hasonlóan alakultak az értékesítések.
Országszerte nőnek az árak, de nagyok az eltérések
Lassan az ország minden részpiacán érzékelhető a lakáspiaci felívelés, de ennek sebessége eltérő a különböző területek között.
A drágulás Közép-Magyarország vezeti, ahol 2015 első 9 hónapjában a növekedés meghaladhatta a 20,4 százalékot, 2014 átlagos áraihoz viszonyítva. Szintén jelentős, 17,6 százalékos az emelkedés az Észak-Alföldön, azonban itt a NET adatai nélkül nagyobbnak mutatkozik a drágulás a valósnál. Ugyanez igaz lehet Észak-Magyarországra is, ahol a 13,6 százaléknál - az adatbázis változása miatt - kisebb a tényleges növekedés.
2015 harmadik negyedévének végéig a legkisebb mértékben a Közép-Dunántúlon emelkedtek az árak 2014 egészéhez képest, de amennyiben az árak ezen a szinten maradtak az utolsó három hónapban is, az árkülönbség ott is 10 százalék fölött lesz. Az elemzés szerint a legnagyobb áremelkedést - 20 százalékot - Budapesten mérték.