Az irodai jelenléti adatok és a belföldi migrációs folyamatok is a hibrid munkavégzés fennmaradását támogatják, ami a bérlőknél tartósan kihasználatlan négyzetmétereket jelent. Potenciálisan az irodák méretének csökkentését, ezáltal a kihasználatlansági ráta emelkedését is lehetővé teheti.

A koronavírus-járvány kezdetekor rengeteg munkáltató vezetett be részleges vagy teljes otthoni munkavégzéstaz irodai dolgozók körében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben a munkavállalók körülbelül 2 százaléka dolgozott home office-ban Magyarországon, ez 2020-ra megnégyszereződött, de még így is csak 8-9 százalék. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban a Forbes adatai alapján jelenleg a munkavállalók 13 százaléka dolgozik otthonról, míg közel 30 százalékuk hibrid módon, utóbbiról hazai adat nem áll rendelkezésre.

Az Eurostat szerint nem állunk túl jól Európai Uniós összehasonlításban sem, a 27-es tagállami lista 23. helyén vagyunk, az uniós átlag igen magas: 24,1 százalék.

Világszinten egyébként a Forbes gyűjtése szerint a munkavégzési területeken a következő a toplista:

  1. Informatika
  2. Marketing
  3. Könyvelés és pénzügy
  4. Projektmenedzsment
  5. Egészségügy
  6. HR
  7. Vevőszolgálat

Hazai színtéren mi is megnéztük, mely szektorokban van a legtöbb álláshirdetés teljes távmunkában vagy hibrid munkavégzésben: adminisztrációs, banki, egészségügyi, értékesítési és HR területen van a legtöbb ilyen lehetőség jelenleg.

Átalakult az irodapiac

Az otthoni munka következményeként az egyébként bérbeadott irodaterületek egy része időnként, vagy részleges üressé vált, használaton kívülre került. A bizonytalan gazdasági környezetben az irodabérlők számára óriási lehetőség nyílt a költségcsökkentésre, ugyanakkor kockázatot jelent az ingatlantulajdonsoknak és a finanszírozó bankoknak az éppen emelkedő kihasználatlansági rátával jellemezhető irodapiacon – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett kereskedelmiingatlan-piaci jelentése.

A CBRE felmérése szerint Közép- és Kelet-Európában a vállalatok több mint fele legfeljebb 40 százalékos irodai jelenlétet tapasztal, 60 százalék feletti kihasználtságról pedig mindössze 9 százalékuk számolt be. Többségében a hibrid munkavégzés fennmaradását várják:

  • 38 százalékuk 3 vagy annál több napot töltene az irodában,
  • a válaszadók fele az irodai és otthoni munkavégzés egyenlő arányát szeretné,
  • 12 százalékuk azonban a távmunka dominanciáját szeretné elérni a jövőben.

A leggyakoribb érvek az otthonmaradás mellett a rugalmas munkaidő-beosztás, a munka-magánélet kiegyensúlyozottsága, kevesebb stressz, mentális és testi egészség, valamint időtakarékosság az utazások ritkulása miatt.

Kép: Getty Images

A munkaadók is jól járnak, már csak amiatt, hogy a kevesebb személy irodai jelenléte például alacsonyabb bejárási-, és rezsiköltséget jelent, ráadásul nem utolsó sorban a hibrid munkavállalók karbonlábnyoma a Cornell Egyetem és a Microsoft közös kutatása szerint 11 százalékkal kevesebb, mint azoké, akik rendszeresen bejárnak az irodába.

Eltér a megszokottól

A vállalatok többsége az elmúlt három évben már csökkentette is a használt irodaterületet, az irodaportfóliókleépítése azonban egyelőre elmaradt a többi európai országétól. A jegybank ezért azt feltételezi, hogy a folyamat felgyorsul: a CBRE felmérése szerint ugyanis a következő három évben tízből három cég az irodaterület 10-30 százalék közötti csökkenését, közel azonos arányban 10 százalékkal csökkentenék az irodák négyzetméterét, míg a bővíteni tervezők aránya nem éri el a 30 százalékot sem.

Jöhet a desk sharing, azaz az asztalmegosztás rendszere. Jelenleg az ezer fő feletti vállalkozások 10 százaléka alkalmazza ezt az irodarendszert, ezeknek a száma a következő egy évben megkétszereződhet.

Viszlát nagyvárosok

A pandémia idején ugrott meg a nagyobb városokból való kiköltözések száma is, bár a tavalyi évben a kivándorlási ütem lelassult, továbbra sem állt meg. A fővárosban már a Covid előtt is nagy mozgás volt megfigyelhető az agglomeráció felé, az oda- és elköltözők aránya előtte is negatív volt. Itthon a tendencia ráadásul nagyban hozzájárulhat az irodai dolgozók körében az otthoni munkavégzés fennmaradásához is.

Kapcsolódó

Nem véletlenül, hiszen, ha valaki vásárolt egy ingatlant vidéken vagy a városok vonzáskörzetében, azt nem fogja otthagyni azért, mert a munkavállalója arra kötelezi, hogy mostantól járjon be minden nap az irodába. Nem beszélve arról, hogy a legtöbben hitel igénybevételével vásárolnak lakást, amelyek a legtöbbször hosszú lejáratúak – ezt sem lehet csak úgy otthagyni és visszaköltözni a városba, vagy annak közelébe.

Sír az irodapiac, a munkavállalók örvendeznek

Világszinten egyébként az várható, hogy átlagosan 26 százalékkal csökkenhet az irodapiac kapitalizációja, sőt súlyosabb esetben közel felére is visszaeshet az évtized végéig. A tanulmány megjegyzi: legnagyobb veszélyben a rosszabb minőségű irodahelyiségek lesznek, hiszen azokat kevésbé fogják keresni a vállalati ügyfelek. A hazai tendencia is hasonló lesz a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület piaci szakértői szerint: a magyar bérlői kereslet is egyre inkább eltolódik a magas minőségű és alacsony üzemeltetési költségű irodák irányába.

Décsi Gábor, a Dome Facility Services Kft. ügyvezető igazgatója nemrég a BCSDH üzleti konferenciáján arról beszélt, hogy az ingatlanszektor konzervatív iparág és a hazai épületállomány 99 százaléka jelenleg is régi, elavult fenntarthatósági szempontból. A témáról korábbi cikkeinkben, itt és itt olvashat részletesen.