Az International Workplace Group (IWG) által több mint ezer üzleti vezető körében végzett kutatása megállapította, hogy a hibrid munkavégzést kínáló vállalkozások háromnegyede (75 százalék) pozitívabb kilátásokkal tekint 2025-re, mint a hagyományos vállalatok (58 százalék).

A rugalmas vállalkozások több mint háromnegyede (79 százalék) számolt be költségmegtakarításról, és hasonló arányban (75 százalék) gondolják úgy, hogy a hibrid munkavégzés hasznos eszköze a közelgő gazdasági kihívások leküzdésének (például a növekvő adók, megnövekedett vámok stb).  

A tanulmány szerint miközben az üzleti bizalomra egyre nagyobb figyelem irányul, a rugalmasságot előtérbe helyező vállalkozások jóval optimistábbak. A hibrid vállalkozások 63 százaléka számolt be arról, hogy pozitívabban ítéli meg a gazdasági környezetet, mint egy évvel ezelőtt, szemben a nem rugalmas vállalkozások mindössze 44 százalékával.

Hibrid munka = boldog dolgozó 

A hibrid munkavégzési modellek a termelékenységet és a tehetségek megtartását is elősegítik. A rugalmas munkavégzés javíthatja a dolgozók teljesítményét és elégedettségét, a felmérésben résztvevő cégek 72 százaléka számolt be ilyen jellegű javulásáról, és hasonló százalékban (71 százalék) gondolják azt, hogy jobbak az esélyeik a jó munkaerő bevonzására és megtartására.

Ezzel párhuzamosan ugyanolyan meghatározó tendencia, hogy a pandémia után fontos szerepet betöltő home office mellett egyre meghatározóbb az irodai jelenlét, amit az idei Az Év Irodája verseny tapasztalatai is visszaigazolnak. Kezd egyfajta egyensúlyi állapot beállni, amelynek során a távmunka visszaszorul, másként fogalmazva a „helyére kerül”. Természetesen ez ágazatfüggő, hiszen a technológiai vállalatoknál még mindig jellemzőbb a távmunka, más tevékenységi körökben azonban megindult a visszaáramlás az irodákba.

Jelenleg az employer és az office branding ismét markánsan meghatározza az irodakultúrát, hogy minél több munkatárs járjon be a munkahelyére. A kulcsszó a közösség, amely segít abban is, hogy a munkaerőpiac bizonyos ágazataiban terjedő elmagányosodás kockázata csökkenjen, amely a korábbi távmunka egyik meghatározó „élménye” a szabadságérzet mellett. Ráadásul a fiatalabbak, a Z-generáció igényli jobban a közösségi létet, hiszen a korábbi járvány, a háború és a globális felmelegedés növelte a szorongás érzetét, amelyre részben megoldás lehet a befogadó és sokszínű vállalati közeg.