A KSH legfrissebb, véglegesnek tekinthető statisztikái alapján 87.700 adásvétel bonyolódott 2011-ben a magyar lakóingatlan piacon, ez 3 százalékos csökkenés 2010-hez képest. Idén, a bíztató évkezdet ellenére hasonló mértékű forgalomra számítunk, mivel az év eleji 20 százalékos keresletbővülés nem stabil gazdasági növekedésre alapszik, ezért sajnos nagy valószínűséggel nem fog egész évben kitartani - mondja Kühne Kata, az OC ügyvezető igazgatója.

Amíg az adásvételek száma 2009-től stagnálást mutat, addig az újépítésű lakás eladások egyre kisebb részarányt tesznek ki az eladásokból; 2011-ben az összes lakáseladás mintegy 4,4 százalékát tették ki, ez óriási csökkenés a válság előtti évekhez képest.

Budapesten az idei első félévben 780 lakást adtak át, ez ötöde a 2009 első félévében mértnek, ami mögött az ingatlanfejlesztői aktivitás drasztikus visszafogása áll.  2007 és 2008 első félévében is 80 százalék fölött volt az értékesítésre épített lakások száma, ez az arány 2012 első félévében 50 százalékra csökkent - olvasható az elemzésben.

Vidéken a megyei jogú városokban már 34 százalékkal nőtt a lakásépítések száma 2011 és 2012 első félévei között. Bár a nem megyei jogú vidéki városokban 13 százalékkal csökkent a használatbavételi engedélyek száma, ami az országos átlagnál kisebb visszaesés, a megyei és nem megyei jogú vidéki városokat egyben vizsgálva már 5 százalékos növekedés mutatkozik a lakásépítésekben az idei első félévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

Az építési engedélyek számának további csökkenése alapján a közeljövőben nem számíthatunk az ingatlanfejlesztői aktivitás felélénkülésére - mondja Déry Attila, az OC vezető elemzője. Mint hozzáteszi, továbbra is a kis lakásszámú projektek jellemzők, s a fővárosban csak elvétve akad 100 lakásosnál nagyobb, a válság éveiben elindított lakóingatlan beruházás.

Állami támogatások - elhúzódó hatások

Az idén meghirdetett új támogatási eszközök - a szocpol és a lakásvásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás eddig nem töltötte be a hozzá fűzött reményeket. A szocpol népszerűsége a szigorú feltételek, valamint az alacsony támogatási összeg miatt alacsony, míg a kamattámogatás rendszere a bankok számára előnytelen konstrukciók létrejöttét jelentette volna. Ez utóbbin egy szabálymódosítás változtatott, azonban az kétséges, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben és hitelkeresleti szint mellett a közeljövőben érezhető lesz-e az állami támogatások keresletélénkítő hatása.

A kamattámogatás és a szocpol elterjedését a gazdasági környezet, az alacsony hitelfelvételi kedv is hátráltatja. Éppen ezért átütő keresletélénkítő hatásra egyelőre nem számíthatunk egyik állami támogatási formától sem, valószínűleg még a kombinációjuk sem hozhat trendfordulót önmagában a lakáspiacon. Komolyabb keresletbővítő hatással csak a gazdasági és finanszírozási környezet jobbrafordulása esetén lehet számítani legkorábban 2013-tól.


Építési telkek piaca

A fővárosban a kereslet a belterületi építési telkek iránt a 10 és 15 millió forint közötti sávban koncentrálódik. Ekkora összegért 500 és 900 négyzetméter közötti telkeket kínálnak, de a legkeresettebbek az 500 négyzetméter körüliek. Pest megyében a 6 milliós, 500-1000 négyzetméteres, ezen belül leginkább a 700 négyzetméter körüli telkekre mutatkozik a legnagyobb kereslet. Ez egyébként nem csak Pest megyében, hanem az egész országban jellemző tendencia.

Az ország keleti felében az építési telkek kereslete 2 és 9 millió forint közé koncentrálódik, a  legtöbb érdeklődőt az 5 millió forintos, 500 négyzetméteres telkek vonzzák. Az ország nyugati szintén a 2 és 9 millió forint közötti telkek a legérdekesebbek, a keresők ötöde azonban 14-15 millió forintig is elmegy. A legkapósabb telekméret a nyugati megyékben is a 600 és 700 négyzetméter körüli.