Amennyiben szeretnénk kiszámolni, hogy ingatlanunk hasznosítása, azaz bérbeadása esetén milyen fizetési kötelezettségeink merülnek fel, úgy jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésével kell kalkulálnunk - mondta a Napi.hu érdeklődésére Gombolai Éva, a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az adó mértéke ugyan egységesen 15 százalék, fontos azonban kiemelni, hogy ez nem a bérlőnk által teljesített összeg 15 százalékát jelenti, hanem a bérbeadásból származó jövedelem alapján kell kiszámolni. Miről is van szó pontosan?

Kapcsolódó

A bevétel ugyanis nem csupán a bérleti díjat takarja, hanem például a bérlő által fizetett rezsi összegét is, amennyiben a bérleti szerződés szerint azt a bérlőnek kell fizetnie - hiába szólnak a közüzemi számlák a bérbeadó nevére.

A bérbeadásból származó jövedelem a fenti bevételnek a költségeinkkel csökkentett összege lesz, ami azért fontos, mert az adót és járulékot csak a jövedelem, és nem a teljes bevétel után kell fizetnünk. (Fontos változás jöhet az albérletpiacon.)

Az, hogy a bevételből a jövedelmet hogyan számoljuk ki, a mi döntésünkön múlik. Mondhatjuk, hogy bevételünk 10 százaléka költség és 90 százaléka jövedelem. Ebben az esetben a 90 százalék nagyságú jövedelem 15 százalékát fizetjük adóként. Ez az úgynevezett költséghányad alkalmazásával történő adózás - mondta Gombolai. A módszer előnye, hogy a költségeinkkel nem szükséges tételesen elszámolnunk, illetve igazolnunk sem kell azokat.

Sem az adóbevétel nagyságáról, sem a befizetők számáról nem tudott adatokat közölni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amikor mintegy két éve arról érdeklődtünk, hogy hányan fizetnek adót Magyarországon az albérletek után. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az albérletből származó jövedelmüket eltitkolók a meg nem fizetett adó befizetésén túl a hiány összegének 50 százalékát, a bevétel eltitkolása esetében 200 százalékát kitevő adóbírság, továbbá mulasztási bírság, késedelmi pótlék fizetésére számíthatnak. Márpedig az utóbbi időszakban az Airbnb megjelenése miatt bizony gyakrabban vannak NAV-ellenőrzések!

Van azonban más módszer is: dönthetünk úgy is, hogy költségeinket tételesen számoljuk el, ami abban az esetben célszerű, amennyiben a bevételünk több mint 10 százaléka a költség. Ezt a módszert tételes adózásnak nevezzük.

Mi lehet költség?

A bevétel összegét csökkenthetjük a bérbeadással kapcsolatos költségeinkkel, így például a bérlő által megfizetett rezsi, közös költség, karbantartási költségek összegével. Nem tartoznak azonban ebbe a körbe a lakás törlesztőrészletei, vagyis azok nem csökkentik bevételünket. Fontos kiemelni azt is, hogy tételes költségelszámolás esetén a költségeinknek igazolhatónak kell lennie.

A más településen bérbe vett lakás igazoltan megfizetett díjával is csökkenthető a bevétel, így amennyiben magunk is lakást bérlünk, saját lakásunk bérbeadásából származó bevételünk az általunk fizetett bérleti díjjal máris csökken - hívta fel a figyelmet Gombolai. Egy külföldön bérelt lakás esetében ez nagy valószínűséggel azzal jár, hogy nem keletkezik jövedelmünk a bérbeadásból, hiszen a külföldi bérleti díjak jellemzően magasabbak, mint a bérbeadásból származó bevételünk.

A tulajdonosnak lehetősége van értékcsökkenés elszámolására is, amennyiben az ingatlant nem ingyenesen (például örökléssel vagy ajándékozással) szerezte. Érdekesség, hogy a vonatkozó szabályozás szerint a haszonélvezőnek is lehetősége van az ingatlan bérbeadására, de ő értékcsökkenést már nem számolhat el költségként.

Mikor kell ehót is fizetni?

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetésére abban az esetben vagyunk kötelesek, amennyiben a bérbeadásból származó jövedelmünk (vagyis a bevételünk a költségekkel csökkentve) meghaladja az évi egymillió forintot, mértéke pedig a jövedelem 14 százaléka lesz - mondta D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben tehát minden hónapban ugyanannyi a bérleti díj, és az ingatlan egész évben ki van adva, akkor eho-t abban az esetben kell fizetnünk, amennyiben a havi jövedelmünk meghaladja a 83 333 forintot.

Ha a bérebadó külföldi magánszemély, vagy olyan belföldi, aki a közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban biztosítottnak minősül (például Németországban rendelkezik munkaviszonnyal), úgy egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni, az adót azonban a fent ismertetett módok valamelyikével meg kell állapítani és be kell fizetni.

A NAV honlapján elérhető tájékoztatás szerint ez a fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék - melynek összege 2017-ben 7110 forint - , valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az Eho tv-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).

Fontos tudnivaló az is, hogy tételes átalányadózás választása esetén 2017. január 1-jétől nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Bonyolítja a helyzetet, ha több tulajdonos van

A közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdoni hányad arányában oszlik meg az adókötelezettség. Például ha 3 testvér az örökölt ingatlan bérbeadása mellett dönt, úgy eltérő megállapodás hiányában külön-külön adóznak, egészségügyi hozzájárulást pedig csak abban az esetben kell fizetnie egy tulajdonostársnak, amennyiben a rá eső jövedelem meghaladja az évi egymillió forintot.

Az adó megfizetésének módja függ attól, hogy bérlőnk magánszemély-e, vagy kifizetőnek minősül. Magánszemély esetén ugyanis nekünk kell negyedévente az adót befizetnünk, míg utóbbi esetben a kifizető feladata az adóelőleg megfizetése, és ugyanez vonatkozik az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére is.