A szűkös esztendők után végre jó év volt az idei, 2015-re mégis ijedten néznek az építőanyaggyártók, amit a magasépítés rendelésállományának 20 százalékos csökkenése, és az uniós finanszírozású projektek kifutása mellett az új pályázatok hiánya indokol - foglalta össze a Napi.hu kérdésére az építőanyagipar 2015-ös várakozásait Vidor Győző, a Magyar Építőanyaggyártók Szövetségének (MÉASZ) elnöke.

Vidor szerint 2015 rossz év lesz a magasépítésben. Egyedül az építési engedélyek számának növekedése, illetve a válság miatt leállított lakásprojektek körüli mozgás, a befejezés iránti érdeklődés ad némi alapot az optimizmusra, bár ezeket a beruházásokat mind saját erőből, vagy a beszállítókkal, illetve a vásárlókkal finanszírozzák.

Az idei év a középületek felújítása, az uniós projektek befejezése miatt, az előzőekhez képest jónak számított, s a magánerős felújítások is bővültek, mintha az új lakás vásárlási lehetőségek híján a tulajdonosok a meglévő ingatlanjaik rendbetételére koncentrálnák a forrásaikat - fogalmazott Vidor. Szektoronként nézve a tégla- és tetőcserépgyártók helyzete még mindig nehéz, s a hőszigetelőanyag-gyártók is érzik a már a panelprogram hiányát, amelyet Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter még 2013-ban ígért. Az energiatakarékosságra való törekvés miatt azonban ma már vastagabb szigeteléseket tesznek fel, ez kompenzálja a kevesebb felületet. A burkolóanyag-, illetve építéskerámia termékeket gyártók helyzete még mindig siralmas.

Nem támasztja alá semmi a további növekedést

Vidor becslése szerint, 2014-ben összességében 9-11 százalékot erősödött az építőanyagpiac, amelynek a 2015-ös megismétlését egyelőre semmi nem támasztja alá. A fenntartható növekedéshez hiányzik a lakásprogram, a már csaknem két éve beígért panelprogram, az energetikai felújítások érdemi támogatása és az új uniós pénzügyi ciklusban finanszírozott projektek pályázati kiírásai. Ezek nélkül az építőanyaggyártás újra a 2013-as szintre zsugorodhat  A kapacitások további csökkentésére azonban már nem számít a MÉASZ elnöke, a piaci szereplők már túl vannak ezen a lépésen, nincs tovább hova karcsúsítani.

Jövőre még nem vesz nagy lendületet a téglagyártást éltető lakásépítés, a tavalyi mélyponthoz képest inkább 2016-ra várható érdemi elmozdulás. Ugyanakkor a téglapiac további szűkülésével sem kalkulálok - fogalmazta meg várakozásait a Napi.hu kérdésére Kató Aladár, a Magyar Téglásszövetség elnöke. A téglaipar egyelőre kapacitásai 40 százalékán vegetál, a kis gyártók mind bezártak, a nagyok termelése sem éri el a korábbi termelésük felét. Ez azt jelenti, hogy míg a válság előtt 1,2 milliárdnyi téglaegységet állítottak elő, most 400 ezer az éves teljesítmény.

Már nem kelendő a silány import ablak

Idén összességében két-három százalékkal növekedett az ablakgyártók termelése. Több nagy gyártó is kivonult a piacról, a megmaradók pedig betölthették a helyüket - válaszolta lapunk kérdésére Prohászka Raymund, a Minőségi Magyar Ablakgyártók Egyesülete vezetője.  Egyes beszállítók akár 40 százalékkal is növelhették a kibocsátást. Az olcsó import visszaszorult, a vevők rájöttek, hogy a garancia, a szervíz hiánya miatt nem éri meg ezeket a termékeket vásárolni. Ez pozitívan hatott a hazai gyártásra - fejtegette a szakember. Nőtt a nyugati export is - tette hozzá. Áremelésről azonban a túlkínálat miatt még mindig nem lehet szó, a gyártók 2009-es árakkal dolgoznak, noha a költségek jelentősen emelkedtek azóta.

Jelenleg 1,7-1,8 millió négyzetméternyi ablakot állítanak elő, a csúcsidőben, a válság előtt ez 2,7 millió négyzetméterre rúgott, a mélypontot pedig a 2006-os 1,6 millió négyzetméter jelentette. A piacról nagyon hiányoznak a társasházfelújítások, a panelfelújtás, a lakásépítés, a jövő év alapvetően ezek elindulásától függ. Ha lesz energetikai felúíjtási program, akkor újabb 2-5 százalékos növekedés lehetséges, ellenkező esetben marad az idei volumen - véli Prohászka.

Így hatott a rezsicsökkentés

Egyértelműen pozitív változásra számít - a harmadik negyedévi kedvező adatok és az építőanyag-kereskedők visszajelzései alapján - a 2015-ös lakáspiacon Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Ezt erősítik a korábban lefagyott, a fejlesztéseket is lebénító használt lakáspiac fellendülése, ami egyre több fejlesztőt ösztönöz új beruházások megfontolására. Az utólagos hőszigetelések terén ugyan a rezsicsökkentés rossz üzenet volt, azonban az utóbbi időszak eseményei, a Déli Áramlat leállítása vagy az ukrajnai események mégis sokakat az energiaszükséglet csökkentésére motiválhat.

Az érdemi bővülés azonban a támogatások függvénye, ennek elmaradásával, az utólagos hőszigelésben jövőre is az idei számokat várja a Masterplast vezetője. Ha azonban beindul a program, akkor komoly fejlődés elé néz ez a piaci szegmens, ami munkaerő oldalról is jelentős lökést adhatna az építőiparnak. Ez az a terület, amelyen már egy 10 milliárdos támogatási keret is szép eredményeket hozhatna - véli Tibor. Összességében cégszinten 5-10 százalékos növekedést terveznek 2015-re, ám egy hatékony energetikai felújítást támogató program belépésével ez 10 százalék fölé is emelkedhet. A bővülésben az új lakásépítés súlyát mintegy 2-3 százalékra becsüli az elnök-vezérigazgató.

Mi lesz a középület-felújításokkal?

A lakossági piac élénkülését prognosztizálja 2015-re Tóth Bálint, a Creaton tetőcserépgyártó ügyvezetője. Az állami beruházásoknál azonban kérdés, hogy vajon tartható lesz-e az középületfelújítások idei üteme. Ebből a szempontból főleg a jövő év második fele kiszámíthatatlan. Idén, főként a közintézmények felújítása 13-15 százalékkal növelte 2013-hoz képest a cég forgalmát, 2015-ben 3-4 százalékkal nőhet a volumen - véli Tóth.

Szerény piacbővülés mellett a cég számára 10 százalékos árbevételnövekedést jósol jövőre a burkoló és ragasztóanyagokat gyártó Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla. A versenytársak rovására való növekedést főleg a koncentrált marketinggel, a képzéssel és az igényekhez való folyamatos igazodással magyarázza.