A homlokzatfelújítás állványzatára feszített építési reklámháló a 2000-es években kezdett el terjedni Budapesten, sok olyan társasház felújítását segítve, aminek nem volt erre forrása.
Az üzletágnak hamarosan megjelentek az oldalhajtásai: tovább maradtak kint a plakátok, mint a felújítás ideje, sőt volt, hogy kiderült, hogy nem is folyt alatta semmilyen rekonstrukció. Elszaporodtak az óriás homlokzati molinók, amik már nem is kötődtek felújítási munkához.
A jövő hónap elejétől hatályos, közterületi reklámokra vonatkozó kormányrendelet egy tollvonással elintézte az egész piacot: 9 négyzetméterre leszabályozta az építési reklámhálók maximális nagyságát. Piaci szereplők szerint ott, ahol eddig száz négyzetméter volt a lépték, egy ilyen húzás teljesen ellehetetleníti a piacot. (Mi történik itt? Meghökkentő számok a magyar lakáspiacról.)
Pedig az építési reklámháló, ha szabályosan alkalmazzák, akkor jó a társasházaknak, mert ingyen felújíthatják a bevételéből az épületet; jó a városképnek, mert a város legfrekventáltabb, legszembeötlőbb pontjain nem omladozó, hanem helyrehozott homlokzatokat láthatnak a járókelők; és jó az önkormányzatoknak is, hiszen csak Budapesten százmilliós közterület-használati díjat szedhetnek be belőle.
További részletek az Indexen.