A passzívházak építése a mítoszok szerint drága. Ezt azonban a 2013-as építési költségstatisztikák nem támasztják alá, a megépült magyar passzívházak biztos adatokkal szolgálnak a költségelemzéshez - hangsúlyozta Ertsey Attila. Tavaly a hagyományos családi házak bruttó építési költsége négyzetméterenként 300 ezer forint volt, német adatok 5-10 százalékos pluszról tanúskodnak, a 100 lakásos angyalföldi passzívház négyzetméterét mindenesetre bruttó 286 ezer forintból hozták ki - oszlatta el a drágasággal kapcsolatos hiedelmeket Ertsey Attila.

A környezeti terhelés 70 százalékáért a lakóépületek, az élelmiszertermelés és a közlekedés felelős. A hatékony beavatkozásra leginkább a lakhatás területén, a fenntartható építészet elterjesztésével nyílik lehetőség, amellyel a jelenlegi kényelmi szintet az erőforrások töredékének felhasználásával lehet biztosítani - emelte ki az építész. Erre egyébként azért is szükség van, mert jogszabály szerint az EU-ban 2018-tól a középületek, 2021-től a lakóépületek csak akkor kaphatnak építési engedélyt, ha közel nulla energiafelhasználásúra tervezettek.

A fenntartható módon épült házak, lakások hagyományos társaiknál sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, és azt is a közelben, vagy helyben előállított, megújuló energiaforrásokból fedezik. A közel nulla energiafelhasználású épületek négyzetméterenkénti és évenkénti energiafogyasztása a készülő magyar szabályozás szerint várhatóan 40-50 kilowattóra lesz, míg a passzív ház fűtési igénye 15 kilowattóra négyzetméterenként. Ezzel szemben az átlagos lakásokban akár 200 kilowattóra is lehet a fajlagos fűtési igény.

Az útmutató segítségével minden házépítő létrehozhat fenntartható épületet a már meglévő anyagokból és technológiákkal, a hagyományosnál nem drágábban -  állítják a szakemberek.