Tavaly az alacsony első negyedévi értékesítés (18 ezer adásvétel) után emelkedett a forgalom és a következő két negyedévben elérte a 24, illetve 23 ezret a tranzakciók száma. Az adatok beérkezésének lezárulásáig valószínűleg a jelenleg 15 ezres negyedik negyedévi adat is megközelíti az egy évvel korábbi szintet. Ebben az esetben a teljes 2013-as forgalom is a 2012. évinek megfelelő szinten alakul majd - vélelmezi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A használt lakások ára összesítve 3,2 százalékot esett, ám az eladott lakások összetételének minőségi romlása miatt a tényleges csökkenés ennél nagyobb mértékű, 3,8 százalékos. A válság kezdet óta az értékvesztés reálértéken eléri a 31,9 százalékot.
Negyedéves tiszta árindex
2013-ban nem volt olyan külső hatás, amely nagyobb kilengéseket okozott volna a lakáspiacon, így az árak alakulását kismértékű elmozdulások jellemezték. A használt lakások ára az első két negyedévben nem változott a korábbi szinthez képest, majd a harmadik negyedévben is mindössze 0,3 százalékot emelkedett. Mindezt az év utolsó időszakában 2,2 százalékos esés követi.
Az új lakások ára sem változott számottevően az első negyedévben, majd ezután két negyedéven át egy százalékot meghaladó növekedés következett (1,4, illetve 1,1 százalék) míg a negyedik negyedév ismét jelentős elmozdulás nélkül zárult. Az időszak végére a használt lakások ára 11,6 százalékkal maradt el 2010. évi bázistól, míg az újak árcsökkenése 1,5 százalékos volt. Az eltérő áralakulás hatására 2013-ban tovább nőtt a használt és az új lakások közötti árkülönbség.
A teljes árváltozás tényezői a használtlakás-piacon
A használtlakás-eladások összetétele a lakáspiaci válság kezdete óta minden évben jelentősen módosult. Általában a negyedik és az első negyedévben pozitív irányú a kilengés, amikor a nagyobb települések relatív súlya nő és ez önmagában is megemeli a megfigyelt eladások átlagos árszintjét. Így történt ez 2012 negyedik és 2013 első negyedévében is, amikor előbb 3,4, majd 4,1 százalékkal javult a lakáspiaci forgalom összetétele.
Ezt a második negyedévben 1,2, azt követően pedig 2,3 százalékos visszaesés követte. A negyedik negyedév összetételindexe a nagyvárosi adatok teljes beérkezése után várhatóan még felfelé módosul. A lakáspiac összetételének előzőekben bemutatott ingadozását kiszűrve látható, hogy az első három negyedévben az átlagárak változása ennek az összetételváltozásnak tudható be.
A panelek jobban forogtak
2013-ban negyedévről negyedévre végig emelkedett a többlakásos társasházi és panelépületek részesedése a lakáspiacon (57-ről 64 százalékra). Ezen belül továbbra is magas a lakótelepi panellakások részesedése, a teljes használtlakás-piac 13,6 százalékát tette ki az első negyedévben, majd a rá következő időszakokban is meghaladta a 12 százalékot. A korábbi években a panellakások aránya a teljes használtlakás-forgalomból 10 százalék alatt maradt.
Ennyit spórolt, ha 2012 helyett 2013-ban vásárolt
2012-ben egy használt lakás 9,9 millió forintot ért, átlagosan 400 ezer forinttal többet, mint 2013-ban. Az eladott lakások ára ezalatt Budapesten
800 ezer forinttal csökkent, itt egy lakás átlagos ára 13,4 millió forint volt. Ugyanez az érték a megyeszékhelyeken 9,2, a városokban 8,6, míg a községekben 5,5 millió forint volt. Az agglomerációkon kívül eső községekben ugyanakkor csak 3,8 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan.
Budapesten a használt lakások négyzetméterára 236-ról 225 ezer forintra csökkent 2012 óta. Az országos átlag 7 ezer forinttal lett kevesebb, így értéke 2013-ban 143 ezer forint volt négyzetméterenként. A fajlagos lakásárakban az átlagos lakásárak esetében megfigyeltnél nagyobbak a területi különbségek, mivel a kisebb településeken értékesített lakások általában nagyobb méretűek (Budapesten és a megyeszékhelyeken 56, illetve 60, a kisebb városokban 67, a községekben átlagosan 78 négyzetméteresek). A községek négyzetméterárak alig több mint negyede a budapestinek (60, illetve 225 ezer forint). Az agglomerációkon kívül eső községekben a fajlagos lakásár 45 ezer forint volt.
A budapesti agglomeráció lakáspiaca
A válságot követően előbb csökkent, majd az utóbbi két évben ismét nőtt a különbség a használt és az új lakások ára között. 2013-ban egy új lakás egy négyzetmétere kétszer annyiba került, mint egy használté. Míg Budapesten és a megyeszékhelyeken (ahol az új lakásépítés koncentrálódik), egyaránt másfélszerest meghaladó ez az árkülönbség, addig a budapesti agglomerációban ennél jóval kevesebb, mindössze 20 százalékos.
Az agglomerációra az is jellemző, hogy a válság alatt a legjobban itt közelített egymáshoz a két részpiac árszínvonala, olyannyira, hogy 2011-re mindössze 10 százalékos lett a kimutatható elérés a fajlagos árakban. A folyamat hátterében az olcsóbb agglomerációs települések nagyarányú lakásépítése áll. 2008 óta az itt eladott lakások fele a budapesti agglomeráció déli és délkeleti területén épült. A déli és délkeleti szektorban már 2008-ban is alacsonyabb (200 ezer forint alatt) volt a használt lakások fajlagos ára, ez 2013-ra 18 százalékot esett. A többi szektorban eközben ennél mérsékeltebb, 11-14 százalék közötti volt az árcsökkenés.
Hogy áll az európai árindex?
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. Eszerint 2013 negyedik negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci indexe a 2010. évi bázis 97,8 százalékán állt. A környező országok lakáspiacán általában nagyobb árcsökkenés ment végbe a válság alatt, mint az EU átlagában. Különösen nagy visszaesés történt Romániában és utóbb Horvátországban is, ahol a 2010-es bázishoz viszonyítva 20 százalékos az áresés - írta a KSH.