A szeptember  a szezonalitásnak megfelelően kiemelkedően indult, ám a végtörlesztési lehetőség első hírére a hónap közepén mintegy 30 százalékkal kevesebb tranzakciót regisztrált a DH. A visszaesés oka az elemzők szerint az, hogy azok a devizahiteles eladók, akik realizálni kívánják az árfolyamnyereséget, a szerződés lezárásával megvárták a törvényt. A hatályba lépés után ugyanis ismét visszaélénkült a piac. Várakozásaik szerint ez ki is tart még, így októberre kiemelkedő tranzakciószámot várnak. A keresleti index stabilitást mutat.

Az elmúlt egyéves stagnálást követően 2011. III. negyedévében lefelé mozdultak az árak. Az összesített Országos Lakásindex is történeti mélypontra került. A fogyasztói árindexszel korrigálva 30 százalékkal ér kevesebbet az ingatlanunk, mint 2008 év elején. Történeti mélyponton mind az Országos Panel- és az Országos Tégla Index is. A budapesti lakásindexek mutatják a legdrámaibb képet. Legnagyobbat a fővárosi téglalakások ára zuhant. A DH szerint a végtörlesztés időszakában (február végéig) átmenetileg 5-10 százalékos áresés várható, de egyelőre az ezt követő időszakot még nehéz prognosztizálni.

Kapcsolódó

A legolcsóbb és legkisebb értékű tranzakciók Észak-Magyarországon történtek, ahol az átlagos négyzetméterár 126 ezer forint volt. Leggyorsabban Dél-Budán sikerült az eladás (84 nap), míg a legtöbbet Észak-Pesten és a Dél-Alföldön kellett várni (191 nap).

A panelpiaci átlagárak Budapest északi részén a legmagsabbak(~180 ezer forint négyzetméterenként ), ez követi Dél-Buda 170 ezer forinttal. Legolcsóbb  a VIII. került  148 ezer forinttal. Országosan a Közép- és Nyugat-Dunántúl emelkedik ki, míg a többi régióban szinte azonos (120 ezer forint).

Augusztus és szeptember között Budapesten közel 10 százalékos volt az áresés, egyedül a belvárosi lakások értéke csökkent  csupán 2 százalékot. A keleti országrészben szintén 10 százalék körüli volt az átlagárak csökkenése, a többi területen a két hónap hasonló átlagokat mutat.

Kevés felújítandó lakás cserélt gazdát, az elmúlt negyedévben Közép-Magyarországon, ezen belül Budapesten vettek ilyet a  legnagyobb arányban (10 százalék). Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyék eladói egyaránt 17 százalékkal olcsóbban kényszerültek eladni ingatlanjukat, mint az irányár. Somogy és Tolna megyében 15 százalékot kellett engedni, míg  legkevesebbet Győr-Moson-Sopron megyében (9 százalék).

A fővárosban az V. kerület eladói engedtek a legtöbbet (16 százalék), de nem volt sokkal jobb a helyzet a VI., IX., XVI., XXI. kerületekben sem. A budapesti alku átlaga 10 százalék fölött alakult.

A fővárosban legnagyobb arányban a 20-as éveikben járók vásárolnak, akik átlagban 11 millió forintért szerzik első lakásukat. Vidéken a 20-as, 30-as korosztály egyforma arányban van jelen a vásárlói oldalon, de a fiatalabbak a kisebb, olcsóbb lakást keresik. Egy vidéki vállalkozó ma átlagban 16 millió forintot költ lakásra, míg egy nyugdíjas csupán 5-öt.

Budapesten a 30-asok adják el leginkább a lakásaikat. A szeptemberben már 8 százalékban jelen lévő előtörlesztők átlagosan 8,6 millióért váltak meg ingatlanjuktól. Az alkalmazott munkavállalók kisebb, olcsóbb lakást vesznek, mint amit eladnak. A vállalkozók olcsóbban vásárolnak, de nagyobba költöznek, mint ahogy eladtak.

Nőtt a kisebb, 20-60 négyzetméteres, valamint az 5-10 millió közötti lakások népszerűsége. Pest megyében látványosat zuhant a nagyméretű, illetve a 35 millió forint fölötti ingatlanok (160+ négyzetméter) iránti kereslet, helyette a 40-100 négyzetméteresek, illetve a 10-15 millió forint közöttiek ugrottak felfelé.