A kormány otthonteremtési programjának készítéséhez segítségnek szánt szakmai anyag három pilléren áll. Ezek: egy 2,5 százalékos államilag folyósított forintalapú jelzáloghitel, számlabemutatás fejében a jelenlegi 27 százalékos áfából 20 százalék visszatérítése, valamint egyszeri, nettó lakásnégyzetméterenként 30 ezer forint ösztönző energetikai támogatás, lakásonként maximum 3 millió forint értékig az A, A+ és e feletti épületenergetikai szintű új lakóépületeknél.
A javaslatcsomag gerince az Új Otthonteremtő Hitel, amelyet az állami hitelnyújtó intézettel (MNB-vel) szerződő kereskedelmi bankok végeznék. Vidor szerint a bankok felé irányuló szabályozással biztosítani kell, hogy az igénybe vevők számára a költségszint ne haladja meg a 2,5 százalékot. A jelenlegi kamatkörnyezetben, 1,5 százalékos kincstárjegyi hozamoknál a finanszírozási költség fajlagosan alacsony: 2015-ben legfeljebb 2,6 milliárd forint lenne, míg 2020-ban sem haladná meg a 12 milliárdot.
Számlát mindenről
Az építőipar jelentős része, a lakossági szegmensben legalábbis, ma feketén működik, így nagyon kevés áfa folyik be erről a területről. A számlával - a munkadíjról is - igazolt új lakásépítések részleges áfavisszatérítése (a jelenlegi 27 százalékból 20 százalék visszatérítése) viszont erőteljes adópolitikai és gazdaságfehérítési ösztönzőként segítené az új, minőségi lakóépületek építését - emelte ki Vidor. A költségvetési pluszt leginkább a munkabérek legalizálása, illetve a közterhek befizetése generálná.
Az egyszeri, négyzetméterenkénti 30 ezer forintos energetikai támogatás, lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+ és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönöz, ami elengedhetetlen, miután a lakásállomány kétharmada energetikailag elavult. Ez az elem egyébként a jelenlegi szocpol rendszerben lévő épületenergetikai jóságot honoráló plusz támogatások kiterjesztését jelenti - fejtegette Vidor.
Ennyi pénzt hozna
Számításaik szerint a program megvalósítása, fokozatos élénküléssel már 2015-ben is 12,5 milliárdos nettó államháztartási többletet, és mintegy 212 milliárd forint értékű korszerű, új lakóingatlant eredményezne. 2020-ra pedig már évi 40 ezer lakás épülhet, s évi 22-32 százalék növekedéssel kalkulálva 2020-ra elérhető 120 ezer fő állandó foglalkoztatása, a hazai ingatanállomány megfelelő műszaki pótlása, és 2014-hez képest több, mint 270 milliárd forintos nettó államháztartási többletbevétel - nagyrészt az előírt számlás teljesítéseknek, a plusz foglalkoztatásból eredő befizetéseknek köszönhetően.
Az energetikai plusz támogatások forrása a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 2020-ra 11,06 milliárd forint lenne 20 százaléknyi A, A+ épület esetén, az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozási költsége pedig eléri a 10,1 milliárd forintot. Az Új Otthonteremtés nettó kalkulált költségvetési eredménye 2020-ra elérné a 276,5 miliárd forintot a program kidolgozói szerint.