A felmérésben válaszadó cégek kétharmada mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét az előző évihez képest pozitívabban értékelte. Míg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be megrendeléseinek növekedéséről, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. A cégek teljesítményének alakulása is hasonló arányokat mutat: már 2016-ban 70 százalékuk ért el jobb teljesítményt, és ez a növekedés nagy részüknél (65 százalék) idén is folytatódott.

Ami a bevételeik alakulását illeti, 2016-ot a cégek 90 százaléka nyereséggel zárta, és mintegy kétharmaduk (65 százalék) növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ezek a számok a tavalyihoz képest enyhe növekedést mutatnak.

Kapcsolódó

Helycsere a korlátozó tényezők rangsorában

A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt idén a munkaerőhiány jelenti: a cégek 61 százaléka küszködik azzal, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjon tartani, és ennek fő oka a szakemberhiány. Ehhez kapcsolódik a kapacitáshiány is, amelyet kisebb mértékben ugyan (35 százalék), de a második legjelentősebb tényezőként sorolták fel a cégek.

Tavaly ezek a tényezők még jóval hátrébb végeztek, így egyértelműen az elmúlt másfél év látványos változásáról beszélhetünk. A további két korlátozó tényező a változékony jogszabályi (35 százalék) és a bizonytalan gazdasági (32 százalék) környezet maradt; tavaly ezek végeztek az első két helyen.

Az energiahatékonysági ágazat hangulata bizakodó

Az idei vizsgálat egyik legfeltűnőbb eredménye az, hogy a piac - és ezzel együtt a cégek jövedelmezőségének - alakulása mennyire felülmúlta a korábbi várakozásokat. Javulást ugyanis a vállalatok kevesebb, mint a fele (42 százalék) várt tavaly. Ezzel szemben nem csak az idei eredmények mutatnak ennél jóval magasabb számot, de a cégek többsége a következő időszakban további felfutást remél.

Közel kétharmaduk mind a saját jövedelmezőségét, mind az energiahatékonysági piac alakulását illetően folytatódó javulásra számít az év második felében. A vállalatok több mint egyharmada tervezi, hogy a növeli a foglalkoztatottjainak létszámát, és senki nem számolt be arról, hogy csökkenteni kellene a munkaerő-állományát.

Mostoha szerepben a felújítási piac

Több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak, az utóbbi időszakban azonban egyértelműen a munkaerőhiánnyal való megküzdés jelentette a legnagyobbat. Ez, illetve az igények teljes körű kiszolgálását akadályozó kapacitáskorlát dráguláshoz vezet.

A cégek hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot. Az építőipari élénkítő lépések túlnyomóan az újépítésű ingatlanokat érintik, és az energetikai felújítások továbbra is mostoha helyzetben vannak. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, az uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet.

Az új jogszabályi kötelezettségek - mint a szigorodó energiahatékonysági előírások, a nagyvállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása - ugyan az energiahatékonyság javát szolgálják, de a túlzott bürokrácia miatt a cél ellenében hathatnak.

Mit mond a MEHI?

Az épületenergetikai beruházások - az újépítések mellett a felújítások - erőteljesebb kormányzati ösztönzése lenne kívánatos, különösen a háztartások körében. Az energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék.

Az elmúlt egy-másfél évben láthatóak olyan központi törekvések, új intézkedések, jogszabályi előírások - pl. szigorodó energiahatékonysági követelmények, vállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása, társasági adókedvezmény bevezetése -, amelyek az energiahatékonysági beruházások helyzetének javulását szolgálják.

Ezek eredményessége érdekében azonban kiemelkedően fontos lenne, hogy váljon általánossá az energetikai szabályok és előírások betartatása és ellenőrzése, amelyhez a műszaki ellenőrzés súlyát és jelentőségét szükséges tovább erősíteni.

Kiegyenlítődhetne az építési piac

A MEHI 2016. évi piackutatása mutatja, hogy a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken - különösen két alföldi régióban - élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést.

Az energiahatékonysági beruházások az építőiparra stabilizáló, terület-kiegyenlítő hatást gyakorolnak, amely két fő okra vezethető vissza. Korábbi szakmai becslések szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős - különösen a kisebb építőipari kkv-k piaci helyzetének stabilizálásában.

1200 milliárdos piacról van szó

A lakossági energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető a MEHI becslése szerint. Amíg az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg, az energetikai felújítások területileg kompenzálhatnák az építőipari beruházások egyenlőtlenségeit.

Címlapkép forrása: Napi.hu/Szabó Dániel