A lakáspiaci forgalom harminc százalékkal nőtt 2015 első felében 2014 első hat hónapjához képest. A bővülés a használtlakás-piaci folyamatok hatása. Új lakásból 800-nál is kevesebb cserélt gazdát, ami a csaknem 48 ezer eladott ingatlan mindössze 1,6 százaléka. Bár a kiadott építési engedélyek száma nő, a lakásépítési piacon nincs jele a fordulatnak - olvasható a KSH friss elemzésében.

A használt lakások ára gyorsuló ütemben emelkedik. A 2014-re jellemző negyedévenkénti 2 százalékos drágulást idén az első negyedévben 5, a másodikban 3 százalékos növekedés követte, így 2015 II. negyedévében egy átlagos használt lakásért 13 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Forrás: KSH
Kép: Az eladott és értékesítésre épített lakások száma

A használt lakások tiszta áremelkedése 9,7 százalék volt az első félévben. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások idén, ha ugyanazokat adták volna el, mint tavaly. Azonban a jelenleg ismert eladásokban az olcsóbb lakások domináltak, így a tényleges drágulás 5,2 százalék volt.

A használt lakások árszintje 2015 második félévében már 2,9 százalékkal meghaladta a 2010. évit, de a válság előtti, 2008-as szinttől még 4,7 százalékkal elmaradt. A 2015-ben eladott új lakások ára megközelített a 2008-as és 7,2 százalékkal meghaladta a 2010-es árakat.

Forrás: KSH
Kép: A használt lakások árának alakulása

A forgalom leginkább a nagyobb városokban nőtt, az első negyedévben a budapesti és a megyeszékhelyek többlakásos társasházainak lakásai adták a teljes lakáspiaci forgalom felét. Ilyen magas arány eddig nem fordult elő.

A 2015. második negyedévi adatok a nagyvárosi többlakásos piac 47 százalékos részesedését mutatják, az összes adat beérkezésével azonban várhatóan ez az arány is emelkedni fog - hívja fel a figyelmet a KSH. Az első negyedévben 13, a második 12 százalék volt a panelek részesedése.

Mit, hol, mennyiért?

Idén az első félévben az eladott használt lakások átlagára 10,8 millió forint volt, 500 ezer forinttal több, mint 2014-ben. A budapesti átlagár az egymilliós drágulással 15,5 millió forintra emelkedett. A megyeszékhelyeken 9,7, a városokban 9,0, a községekben 5,8 millió forint volt az átlagos lakásár, utóbbi két kategóriában ez nem éri el az egy évvel korábbit.

Az agglomerációkon kívüli községekben az árszint továbbra is alacsony, egy lakás átlagos ára 2015. első negyedévében 4,0, a másodikban 3,9 millió forint volt.

Budapesten a használt lakások négyzetméterára 240-ről 268 ezer forintra nőtt 2015 első felében. A községi lakások négyzetméterára (65 ezer forint) kevesebb mint egynegyede a budapestinek, míg az agglomerációkon kívüli községekben csak 48 ezer forint.

Nagyon nem mindegy, hányadik emeleten van a lakás

Forrás: KSH
Kép: Emeleti panellakások földszintiekhez viszonyított árkülönbsége

Milyenek az árak az EU-ban?

Az eurózónán belüli lakásárindex az EU-átlag alatti (98,1 százalék). 2014 eleje óta a magyar lakás-árindex gyors ütemben zárkózott fel az EU-átlaghoz, 2015-ben már meg is haladta azt, a második negyedévben 104,6 százalék volt.

2015 második negyedévében már csak a román lakásárak estek 1 százalékot meghaladóan a megelőző időszakhoz képest. Négy százaléknál nagyobb drágulást mértek Dániában és Spanyolországban, az osztrák és a ciprusi lakáspiacon ennél több volt az áremelkedés. Hosszabb távon is erőteljes az árnövekedés több skandináv és balti államban.

Forrás: KSH
Kép: Összevont lakáspiaci árindex az EU-ban és Magyarországon, 2010=100 százalék