Az EU-28-ak között a magyar építőipar esett vissza legnagyobb mértékben - 18,8 százalékkal - tavaly, 15 százalékosnál nagyobb visszaesést csak Lettország, Szlovénia és Bulgária produkált hazánkon kívül. Az EU-28-ak építőipara átlagosan 1,4 százalékkal nőtt.
Az egy lakosra jutó építési termelés értékében durva regionális eltérésekről ad számot a KSH. Épületépítésben az országos átlag 2016-ban 71 ezer forintra rúgott, ám amíg ebből Észak-Magyarországon csak 44 ezer forintra futotta lakosonként, Közép-Magyarországon 106 ezer forint nőtt a fejenkénti termelési érték. Az egyéb építmények terén még nagyobb az távolság, a 60 ezer forintos országos átlagból Észak-Magyarországra csak 27 ezer, Közép-Magyarországra viszont 95 ezer forint jutott.
Az építőipari dolgozók átlagbére tavaly is jócskán lemaradt a nemzetgazdasági átlagtól. Míg a fizikai foglalkozásúak nettó nemzetgazdasági átlagkeresete 121 ezer forintot tett ki, az építőiparban dolgozók csak 106 ezer forintot vihettek haza. A szellemi foglalkozásúak körében 236/206 ezer forint volt a nemzetgazdasági, illetve az építőipari nettó átlagbér.
Tízezer lakosra országos átlagban 10 új lakás jutott 2016-ban, ám a hét régióból öt jóval ez alatt teljesített. csak Nyugat-Dunántúlon (21,4) és Közép-Magyarországon (16,2) sikerült túlszárnyalni az átlagot, Észak-Magyarországon pedig tízezer lakosonként összesen 2,7 új lakást sikerült tető alá hozni az év során. Az új lakások száma pedig 21 ezerről 10 ezerre feleződött 2010-2016 között.