Tavaly a 4,4 milliós lakásállomány több mint 12 százaléka volt lakatlan, illetve idényszerűen lakott, vagy nem lakhatási céllal használt, míg 2011-ben ez az arány 11 százalék, 2001-ben pedig csak 9,2 százalék volt. Az üres lakások számát a népesség fogyása, a kistelepülések elöregedése, a falvakból való elvándorlás növelte, de a nagyvárosi lakások irodai célú hasznosításának elterjedése is az okok közé tartozik - olvasható a Mikrocenzus 2016 című, szerdán publikált kiadványban.

Hol van a legtöbb üres lakás?

Kapcsolódó

Budapest kivételével minden településtípusra, illetve minden megyére jellemző a nem lakott lakások számának és lakásállományon belüli arányának növekedése, amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Heves megyében a legmarkánsabb, 4 százalék fölött. Az említett megyék közül az első háromban országos szinten is a legnagyobb az üres lakások aránya.

Településtípusonként míg Budapesten a 2011-ben mért lakásmennyiségnek csak 91 százaléka volt üres 2016-ban is, a községekben 120 százalékára nőtt a 2011-ben mért volumen. Összesen 550 ezer otthon lakatlan az országban, ebből 107 ezer a fővárosban található, ahol az össz lakásszám 908 ezer. Az 1,2 milliós községi lakásállományból pedig 182 ezer lakás árvult el 2016-ra.

Téglából épít a magyar

A lakott lakások közel kétharmada tégla építésű, a panelek aránya 14 százalék, 13 százalékuknak pedig vályog a falazata. Budapesten minden negyedik lakott lakás panel, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében 17-20 százalék közötti az arányuk. A vályog a négy alföldi megyében, valamint Tolnában jellemző (23-37 százalék).

Homogén a kép tulajdonosi összetétel szerint,  2016-ban a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt, használat szerinti bontásban pedig a 4,4 milliós állományból 322 ezer lakásban talált bérlőt a KSH a felmérés során. (2001-ben 271 ezren voltak).

Ilyen az átlagos lakás

Országos szinten a lakott lakások egyharmada háromszobás, a kétszobások aránya valamivel kevesebb, s picit még kevesebb a négy vagy több szobások részesedése. Csupán a lakások nem egészen 7 százaléka egyszobás, ám a fővárosban a lakások 14 százaléka tartozik ebbe a körbe.

2011 óta 6 négyzetméterrel nőtt az átlagos alapterület, vagyis 2016-ban az átlag lakás 84 négyzetméteres volt. A 40 négyzetméteresnél kisebb garzonok 15 százalakos budapesti aránya háromszorosan verte az országos átlagot.

A felmérés szerint 2011 óta javult az állomány komfortossága, a lakott állomány csaknem 99 százalékába bevezették a vezetékes vizet, 97 százalékában megoldott a meleg folyó víz, 98 százalékában a szennyvízelvezetés. A közcsatorna elérése a 2011-es 77 százalékról 2016-ra 87 százalékra nőtt, a vízöblítéses WC-vel való ellátottság 96 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor 50 ezer lakásban nincs vezetések víz, több mint 70 ezerben szennyvízelvezetés, több mint 150 ezer otthonban pedig a vízöblítéses WC-t kénytelenek nélkülözni. A meleg víz 116 ezer lakásból hiányzik. A legrosszabb felszereltségű lakások Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók.

Az elmúlt évben száz lakásra átlagosan 249 ember, csaknem ugyanannyi, mint 2011-ben ( 248). A laksűrűség Budapesten a legkisebb, a fővárosban 215 fő él 100 lakásban, szemben a községekben talált  275 fővel.

A régiós eltérésekről, fűtési módokról és egyéb izgalmas részletekről itt olvashat még többet.