Azt mindenki kívülről tudja, hogy melyek azok a hívószavak, melyek az agglomerációba csábítják az ingatlanvásárlókat: tisztább, csendesebb, nyugodtabb, zöldebb környezet, nagyobb élettér ingatlanon belül és kívül, és persze alacsonyabb ingatlanárak. A többi pedig majd lesz valahogy: vélik sokan, majd belevágnak az ingatlanvásárlásba, amit aztán néhány év múlva esetleg megbánnak.

Ez most különösen jellemző, ugyanis sokan döntöttek úgy néhány éve a Covid-járvány időszaka alatt, hogy kiköltöznek a városból. Ezt a lépést bőven meg lehetett indokolni, a helyzet azonban azóta sokat változott. Több ügyféltől is hallani, hogy az agglomerációs családi házzal nem azt kapták, amire számítottak, így egyre többen jönnének vissza Budapestre – mondta Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője a cég közleménye szerint. 

Ez nagyon világosan látszik azon, hogy egyre nő az agglomerációs települések eladó ingatlanainak száma, bővül a választék – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ennek eredményeként azt lehet tapasztalni, hogy bár a kínálati árak inkább csak stagnálnak, az értékesítési árak már csökkenést mutatnak, és 15-20 százalékos alku sem számít kirívónak egy-egy tranzakciónál. Kivételt képeznek a „frekventált, de csendes helyen” lévő, jó elosztású, felújított vagy újszerű, energiahatékony házak. Ezek a típusok azonban elenyésző részét képezik a kínálati piacnak.

Az agglomerációs ingatlankínálat most beindult bővülésének egyik meghatározó oka maga az agglomerációs életforma, mellyel nem minden kiköltöző tudott megbarátkozni. A legnagyobb problémát számukra az ingázás, az autós közlekedés és a tömegközlekedés jelenti. Az ingázás ugyanis a forgalom és a dugók miatt egyre fárasztóbb és egyre több időt vesz igénybe, ráadásul a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak miatt egyre költségesebb is.

A helyzet pedig csak romlik, hiszen egyre többen költöznek ki a Budapest környéki településekre, miközben az úthálózat egyáltalán nem igazodik a megnövekedett igényekhez. Ráadásul január 1-jétől fizetőssé váltak az M0-ás autópálya eddig ingyenes szakaszai is, mely sokakat a környező, alsóbbrendű utakra terel, ez pedig az érintett településeken és környékükön az eddigieknél is súlyosabb dugókat okoz – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba.

Az M0-ás fizetőssé válásának hatása most elsősorban a déli-keleti agglomerációt érinti, de a helyzet északnyugaton sem jobb, hiszen például Pilisvörösvárról vagy Csobánkáról bejutni Budapestre reggelente minimum egy órájába kerül az ingázónak.

A problémát pedig csak fokozza, amikor a gyerekeket - hiszen általában családokról van szó - is el kell vinni iskolába, óvodába, edzésre stb. Az adott agglomerációs településen ugyanis nem feltétlenül adottak a megfelelő oktatási intézmények, így a szülők sokszor kénytelenek távolabb, akár Budapestre hordani a gyerekeiket napi rendszerességgel.

Van, aki menekül Budapest lakásrengetegébe az agglomerációból
Van, aki menekül Budapest lakásrengetegébe az agglomerációból

Jellemző probléma, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák kapacitásai nem követték a települések növekvő népességszámát, de egyébként is sokszor vannak olyan speciális igényeik a családoknak, melyek nem teszik megfelelő választássá számukra a helyben elérhető intézményt.

Egy másik probléma a kiskereskedelmi kínálat szűkössége, illetve szűkülése. Egy jól látható, statisztikai adatok által is megerősített folyamat ugyanis a kiskereskedelmi egységek számának drasztikus csökkenése, mely elsősorban a kisebb boltokat érinti, többek között a kisebb településeken.

Nincs ez másként az egészségügyi ellátással sem: nem minden településen érhető el a háziorvos néhány perces sétával, vagy némi tömegközlekedéssel, mint Budapesten, és ugyanez érvényes a szakrendelőkre is. További problémát jelent a közműellátottság: a csatorna, a víz, az áram. Kifejezetten tehetős agglomerációs településeket is rendszeresen sújt a vízhiány, és ez nem csak a nyugati részeket érinti.

Mindez az ingatlanpiac számára is jelentős probléma, hiszen egyes települések esetében érezhetően visszafogja az érdeklődést a lehetséges vízhiánytól való félelem

– hívta fel a figyelmet Nagy Csaba.

Emellett pedig sok esetben az sem feltétlenül érvényes, hogy egy agglomerációs környék csendes lenne, mert bizonyos részeken egyrészt komoly autós forgalom bonyolódik, de ott vannak a karbantartási tevékenységgel járó zajok – mint a fűnyírás, flex –, vagy akár az állandó kutyaugatás, ami sokakat idegesít – tette még hozzá Nagy Csaba.

Mindenesetre az említett tényezők is közrejátszanak abban, hogy a valós tranzakciós árak – egy-egy komolyabb alku után – az agglomerációban elkezdtek közelíteni az úgymond reális, indokolt árhoz a budapesti ingatlanárakkal összehasonlítva vélekedett. Elmúlt ugyanis az az időszak, amikor a főváros-közeli településeken szinte azonosak voltak az ingatlanárak a szélső kerületekével. A kínálati árakban talán ez még nem annyira látszik, az eladási árakban azonban sokkal inkább - tette hozzá Nagy Csaba.