Németországban érdekes vitát váltott ki Berlin és a szövetségi kormány között, amikor 2020 elején a főváros megállapodott a lakbérek befagyasztásáról. A tartományi szintű berlini parlament akkor arról döntött, hogy a lakbérek nem emelkedhetnek a fizetéseknél nagyobb mértékben 2020 és 2025 között. A városvezetés azzal indokolta a lépést, hogy hárommillió berlini helyzetét javítja, hiszen a németek jellemzően nem saját tulajdonú, hanem bérelt ingatlanban élnek: Berlinben ez az arány több mint 80 százalék. Sok berlini a jövedelmének több mint felét fizette be a főbérlőjének, illetve az alacsonyabb jövedelműek egyre inkább kiszorultak a városból.

Később a német alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a lakbérplafon alkotmánysértő, ezért megsemmisítette a berlini döntést. Azonban Magyarországon is időről időre szóba kerül az albérletárak maximalizálása, mert – különösen az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése körüli csúcsidőszakban – drasztikus emelkedésnek indult a bérleti díj a nagyobb városokban.

Széleskörű az egyetértés

A magyarok túlnyomó többsége támogatná az albérletárak befagyasztását Budapesten és az egyetemi városokban – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A múlt heti felmérésben minden korosztály, településtípus és végzettség tekintetében fölényes különbség volt azok javára, akik támogatnák az albérletár-plafont a nagyobb városokban.

Az összes válaszoló 72 százaléka támogatná az ötletet, 16 százalék az ellenzők aránya, 12 százalék pedig nem tudott válaszolni.

Érdekesség, hogy az ellenzők körében közel kétszer akkora a férfiak aránya, mint a nőké: 22 és 12 százalék, míg azok között, akik befagyasztanák az albérletárakat, nincs ekkora különbség.

A lakbérplafon ötlete minden korcsoportban legalább 69 százalékos támogatottságot élvez, a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, 76 százalék. A középkorúak, tehát a 40-59 évesek ellenzik legnagyobb arányban, 23 százalékuk nem örülne egy központilag meghatározott maximális bérleti díjnak.

Míg a felsőfokú végzettségűek negyede nem akarja, hogy az állam határozza meg, mennyi lehet az albérleti díj, 65 százalékuk elfogadna egy ilyen intézkedést. A középfokú végzettségűek esetében 12-78 ez az arány, az ellenzők körében tehát több mint kétszerannyian vannak a felsőfokú végzettségűek, mint az érettségivel, vagy szakmunkásvizsgával rendelkezők.

A budapestiek körében 24 százalék az elutasítók aránya, míg 63 százalék támogatja az albérletár-plafont, ezzel szemben a községekben élők 77 százaléka szerint jól jönne egy maximális albérletár, ami fölé nem lehet menni: közülük csak 12 százalék ellenzi az ötletet.

 

A Rentingo.com elemzése szerint egy átlagos budapesti albérlet már több mint 173 ezer forintba kerül havonta, amely 20 százalékos növekedést jelent a tavaly júniusi bérleti díjhoz képest.

A kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 évesnél idősebb lakosság véleményét.

„Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!”