Közel 34 ezren költöztek a fővárosba, és 44 ezer budapesti döntött úgy, hogy a városhatáron kívül kezd új életet tavaly – idézi a KSH statisztikáit az OTP Ingatlanpont.

A fővárosi belső vándorlás ennél is dinamikusabban nőtt: közel 80 ezren a városban maradva váltottak lakóhelyet. A legmobilabbnak az angyalföldiek bizonyultak, a kerület állandó lakosságának 6,9 százaléka költözött. Ezzel éppen megelőzték az V. kerületieket, ahol ez az arány 6,3 százalék volt. Míg a főváros belső területein jellemzően nagyobb a vándorlási kedv, addig a pesti oldal keleti, déli peremkerületeiben jóval csekélyebb volt a költözések volumene. Például Csepelen csak a lakók 3,5 százaléka költözött.

Az új otthont keresők 47 százaléka még a kerületét sem hagyta el, igyekeztek a már ismert környezetben maradni. Ehhez azonban igencsak eltérő feltételeket kínálnak az egyes városrészek. „Ha van lakótelep, mellette társas-, illetve családi házas övezet, és kínálnak új építéseket is, akkor gyakorlatilag minden élethelyzetben kielégíthető a lakásváltási igény, nem kell máshol keresnie annak, aki csak a lakásától válna meg, nem pedig a környéktől” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ezt igazolják a számok is: a VII. kerületi költözők mindössze 19 százaléka maradt a homogén lakásállományú Erzsébetvárosban, és az I., V. és VI. kerületekben is csak a költözések 20-25 százaléka történt a kerületen belül. Óbuda-Békásmegyeren viszont a lakásváltók 62 százalékát sikerült helyben tartani. Ehhez megvolt a széles helyi ingatlanválaszték: lakótelepek, családi házak, régebben épült társasházak és sok új építés.

Dél-Pestről nehéz mozdulni

A kiemelkedően lokálpatrióta kerületek egy másik csoportját a déli karéjba tartozó XVII., XVIII., XXI. és XXII. kerületek adják. Rákosmente, Pestszentlőrinc-Pestszentimre, Budafok-Tétény és Csepel állandó lakóhelyet váltó lakosainak szintén 60-63 százaléka maradt a kerületében. Ezek a területek egyfajta „megérkezettséget” is mutatnak: az itt élők sokkal kisebb arányban váltanak lakóhelyet (3,7 százalék), mint a fővárosi átlag (4,8 százalék), amit az is magyarázhat, hogy az ingatlanok itt, a külső pesti kerületekben (illetve Budán a XXII. kerületben) a legolcsóbbak, ezért klasszikus „lakáscserével” innen eleve nehezebb máshova költözni a fővároson belül. De növelheti a megtartóerőt az is, hogy az itteni kertvárosi közösségek családiasságát gyakran nehéz feláldozni egy lakásváltásért.

Négy belső kerületet, az V., VI., VII. és I. kerületeket lakóik több mint 4 százaléka hagyta el a tavalyi évben. Ezzel szemben – a skála másik végén – a Rákosmente, Csepel és Budafok-Tétény vesztesége a 1,5 százalékot sem éri el.

A városrészek vonzereje azonban korántsem esik egybe a megtartóképességükkel. Sőt, a relatíve legkevesebb beköltözőt – állandó lakóinak mindössze 1,3 százalékát – a megtartásban példás Csepel könyvelhette el. Mindeközben a legtöbb új lakót (4,3 százaléknyit) az az I. kerület nyerte a költözésekből, amelyből hasonlóan magas arányban távoztak is a polgárok, tehát a mérleget tekintve mindkét kerület a középmezőnyben végzett.

Összességében az oda- és elköltözések egyenlegének legnagyobb kárvallottjai az V., VI., VII. és VIII. kerületek, melyek állandó lakóik 1,5-1,8 százalékát veszítették el. A nyertesek mezőnyéből Budafok-Tétény és Soroksár emelkedik ki 1,3-1,5 százaléknyi gyarapodással.

A KSH vándorlási statisztikája arról is árulkodik, hogy a Budapesten belüli távolságokat nem feltétlenül kilométerben mérik. Tavaly például mindössze egyetlen ember költözött Soroksárról a II. kerületbe, s az V.-be és az I.-be is mindössze kettő-kettő. Ellenkező irányban sem volt jelentős forgalom: Soroksárra a Várnegyedből és a II. kerületből négyen-négyen, míg a Belvárosból mindössze öten érkeztek.

A legnagyobb mozgás egyes szomszéd kerületek között volt tapasztalható. A csúcsot a Budafok-Téténybe tartó újbudaiak állították fel. „Ez egy tipikus Budapesten belüli költözési irány, annak minden fontos ismérvével. A város belsejéből kifelé mutat, egy szomszédos (közelsége miatt vélhetően jobban ismert) területre, ahol olcsóbbak az ingatlanok, vannak családi házak, és sok új építést is kínálnak. A Covid is ösztönözte ezt az irányválasztást, a járvány tavalyi visszaszorulása, illetve a kedvező lakásvásárlási feltételek pedig könnyebbé tették a költözést” – mondta Valkó. A XXII. kerület 815 fővel gyarapodott a XI. kerület rovására. De ugyanezt a trendet követve további három kerület is egyenként ötszáznál több polgárt nyert valamely szomszédjától. A XVI. kerületbe Zuglóból 690-en költöztek, Újbudára. a XII. kerületből 540-en, Óbuda-Békásmegyerre a II. kerületből 509-en. A jelenleg zajló, némileg ezzel ellentétes irányú folyamatok hatásai valószínűleg majd csak a 2023-as adatokból lesznek leolvashatók.