A novemberi statisztikai adatok alapján hazánk megyeszékhelyei között még mindig Budapest az élvonalvezető, ha a lakásárakat tekintjük. Fővárosunk 886 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral az abszolút listavezető.

A rögtön utána következő városok – Veszprém, Debrecen és Győr – téglaépítéses lakásainak átlagos négyzetméter ára 693-785 ezer forint közé esik. Jóval fél millió forint feletti átlagárakkal találkozhattak a vásárlók lakások tekintetében Székesfehérváron, Egerben és Szombathelyen is.

A budapesti átlagártól jócskán lemarad a többi megyeszékhely. Tatabánya, Miskolc, Szeged, Kecskemét és Pécs 502-542 ezer forintos tartományban mozgó átlagos négyzetméterenkénti lakásárai nem igazán mondhatók magasnak, de a 443-393 ezer forint közötti intervallumba tartozók semmiképp sem. Ez utóbbi kategóriába helyezkedik el Zalaegerszeg, Nyíregyháza és Szolnok is. A listában még szerepel Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba és Salgótarján, ahol a legkedvezőbb árakon lehetett lakást vásárolni. A téglalakások átlagos négyzetméter ára Békés megye székhelyén harmada a fővárosinak, míg Nógrád megye székhelyén az ötöde.

Az európai versenytársak között Budapest sereghajtó

Ha a magyar főváros lakáspiaci árait az európai országok fővárosaival hasonlítjuk össze, akkor Budapest nemhogy az első helyen, de még az élmezőnyben sem szerepel.

A vizsgálatba vont fővárosok között a Numbeo statisztikái szerint, az első három legdrágább lakásárat Párizs, Bécs, Berlin és Róma mutatja 2-4 millió forinttal négyzetméterenként. Az élbolyban tűnik fel Prága, Moszkva, Madrid, Pozsony és Ljubljana is a mintegy 1,2-2,9 milliós átlagárral. A fajlagos lakásárakat tekintve négyzetméterenként átlagosan félmillió forinttal előzte meg Budapestet Ljubljana és Pozsony.

A magyar főváros átlagárához képest csak kissé volt drágább Zágráb. Persze az európai országok fővárosai között találunk olyanokat, ahol kedvezőbben vásárolhatunk téglaépítésű lakást Budapesttel szemben. Ezek közé tartozik Bukarest és Kijev lakásainak átlag 615-634 ezer forintos átlagos kínálati ára.

Hova drágul az építőipar?

A járvány megjelenése óta meredeken felfelé ívelő pályán fut az építőipar, soha nem látott dráguláson ment keresztül.

És hol van a drágulás vége? A szakértők többször is úgy nyilatkoztak, hogy 2022. januártól még további 20 százalékos emelkedés várható majd az építőanyagárakban. Ennek egyik oka, hogy többszörösére növekedett a gyártók energiaköltsége. Természetesen ez az áremelkedés nagymértékben hatással lesz az ingatlanpiacra is.