Az adatok szerint a régen vagy soha fel nem újított ingatlanok 30 százalékos aránya mellett további 30 százalék azoknak a lakásoknak, házaknak az aránya, amelyek legutóbb 4-10 éven belül estek át egy kisebb vagy nagyobb felújításon.
A felújítások keretében leggyakrabban festettek, mázoltattak, illetve a burkolatokat cserélték ki. Az összes felújítás 73 százalékában ezeket a munkálatokat végeztették el az ingatlantulajdonosok.
Jóval kisebb mértékben, a tatarozáson átesett ingatlanok kevesebb, mint felében került sor a nyílászárók cseréjére is, és 23 százalék esetében tudtak sort keríteni a víz-, gáz- illetve az elektromos hálózatok cseréjére. Sokan indokoltnak tartották a fűtési rendszer cseréjét, korszerűsítését, de erre csak az ingatlanok 21 százalékában kerülhetett sor.
A felújításhoz szükséges anyagi forrásokat az esetek közel felében saját megtakarításaikból fedezték a családok. A felújítást végzők 11 százaléka személyi kölcsönt vett igénybe, 9 százalékuk lejáró lakás-előtakarékossági szerződését használta fel a felújításra, 8 százalékuk pedig jelzáloghitelt vett fel.
A kutatásban részt vevők fele legfeljebb 1 millió forintot vagy annál alacsonyabb összeget tudott költeni otthona felújítására. Mindössze a megkérdezettek 6 százaléka jelezte, hogy 5 millió forint feletti összeget költött a tatarozásra.
2021 a felújítások éve lehet - jelentette ki Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. A felújításokat támogató állami segítség mellett várhatóan sokan használhatják fel az önerő előteremtéséhez a lakás-előtakarékossági szerződésüket is. A kutatásból ugyanis az is kiderült, hogy azok, akik rendelkeznek lakásszámlával, gyakrabban képesek felújítani otthonukat és ezzel növelni az értékét. A lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezők mindössze 19 százaléka lakik olyan ingatlanban, amelyik soha vagy csak több mint 10 éve volt felújítva - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.