A családi ház tulajdonosa új szomszédot kapott, aki felépített egy pár méter hosszú kerítést úgy, hogy az 35 centimétert elvett az ő telkéből. A kerítés zártszelvényből készült, trapézlemez borítással, tehát nem lehetett valami esztétikus látvány, de a szomszédot nem ez, hanem a tőle elvett 2 négyzetméter zavarta.

Az új szomszéd arra hivatkozott, hogy korábban is ott volt a kerítés, ahova most ő újat épített, de a régebbi szomszéd ragaszkodott annak az áthelyezéséhez. (A kerítés többi része 35 centiméterrel az új szomszéd felé húzódik.) Miután a helyi jegyzőtől nem kapott birtokvédelmet, beperelte az új szomszédot a régebbi.

Kapcsolódó

Maradhat

Az első fokú bíróság mindössze arra kötelezte az új szomszédot, hogy a kerítést ne rögzítse a másik szomszéd háza falához, de amúgy az maradhat a helyén. A jogi érv az volt, hogy különbözik a használati és a jogi határ. A jogi határnak nem egy vonalat, hanem egy, a hibahatárral megjelölt sávot kell tekinteni, amelyhez képest a természetbeni tényleges használati határt a bíróság állapíthatja meg.

Amennyiben megállapítható, hogy a jogvitát megelőzően kialakult békés birtokállapotnak megfelelő határvonal a természetben a földmérési hibahatáron belül van, ezt a határvonalat kell olyannak tekinteni, mint ami megegyezik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonallal. (A határozat nem tér ki rá, de a földmérési szabályok a határvonal pontosságát - az eltérés mértékét - attól teszik függővé, hogy mikor készült a térkép, és milyen annak a méretaránya. Így a megengedhető eltérés 35 centimétertől 1,75 méterig terjed. Ebben az esetben már a 35 centiméteres eltérés is belefér a hibahatárba.)

...vagy mégse?

A másodfokú bíróság viszont másképpen értelmezte az előírásokat. Szerinte a bíróság csak akkor jogosult a határvonal megállapítására, ha a térképi határvonal kitűzése csak a hibahatáron belül lehetséges. Tehát - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - ha a térképi határvonal a helyszínen kitűzhető, akkor az eltérésre nincs lehetőség és a bíróság a térképi határvonal helyét más nyomvonalon nem állapíthatja meg. Miután a határvonal ebben az esetben kitűzhető, a jogerős ítélet  elrendelte a kerítés visszaállítását a térképen is szereplő telekhatárra.

Az új szomszéd felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az jóvá hagyta a másodfokú, jogerős ítéletet, vagyis a kerítés áthelyezését. A régi szomszédot megilleti a bírtokvédelem, mivel ha a használati határ eltér a jogi határtól, abból önmagában még nem következik, hogy a másik fél birtokvédelmi igénye alaptalan.

Képünk forrása: Pixabay