Magyarországon drágulnak a legnagyobb mértékben a lakások az Európai Unió tagállamai közül. A 2015-ös árszinthez viszonyítva 234 százalékos az árindex, amely minden más tagállam értékét megelőzi. (Az uniós átlag 145 százalék.) A legalacsonyabb értéket, 104 százalékot Cipruson regisztrálták.

A magyar rekordérték kiugrónak tűnhet, de reálértéken számított változás csak 185 százalék – derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.

Ha csak az utóbbi egy év növekedését nézzük, akkor is dobogós helyen áll hazánk: Csehországban 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt az ingatlanárak, és az észtországi emelkedés sem marad el sokkal ettől. Magyarországon a tavalyi és az idei első negyedéves árszint között a használt lakások 20 százalékkal, az új lakások 19 százalékkal drágultak.

Már nem csak Budapesten drágák a lakások

„Az év első két hónapjában az otthonteremtési támogatások, a Zöld Otthon program és a családi adóvisszatérítés is pozitívan hatottak a piacra. Az azóta eltelt hat hónap gazdasági és geopolitikai folyamatai és az előttünk álló időszak kilátásai alapján a tavalyi, közel 160 ezres tranzakciószám 10-15 százalékos csökkenésére számítunk” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Kiugróan magas újlakás-árakért már nem kell Budapestre menni: Debrecenben, Székesfehérváron, vagy Győrben 700-750 ezer forintba kerül egy új lakás négyzetmétere,

a Balaton környékén pedig 900 ezer forint felé emelkedett az átlagár.

A használt lakások piacán az első negyedévben változatos árakkal lehetett találkozni. Budapest 766 ezer forintos átlagos négyzetméterára mellett a megyeszékhelyeken átlagosan 435 ezer, a kisebb városokban 256 ezer, míg a községekben 111 ezer forint volt egy négyzetméter ára. A megyeszékhelyek között különösen nagy a szórás, Veszprémben a 600 ezer forintot is meghaladta az átlagos négyzetméterár, ezzel szemben Salgótarjánban továbbra is mindössze 178 ezer forint.

A községekben mérséklődik az áremelkedés

Az MNB árindexe alapján az látható, hogy a községekben mérséklődik az áremelkedés: a tavalyi utolsó negyedévben még 23 százalékos volt, az idei első negyedévben pedig 14 százalékos.

„A községek esetében, ahol negyedéves összevetésben már árcsökkenést látunk, kérdéses, hogy van-e még tere a bővülésnek, a rezsiköltségek növekedésének következtében vissza fog-e esni a családi házak iránti érdeklődés és ezt ellensúlyozni tudják-e az elérhető támogatások. Az első negyedév forgalmi adatai még távolról sem teljesek és hosszú távú következtetéseket sem lehet levonni, de már látszanak gondolkodásra okot adó jelek” – mondta Valkó.