Állandósult munkaerőhiánnyal küzd a létesítménygazdálkodási és épületüzemeltetési szektor, különösen a betanított munkakörökben (takarító, biztonsági őr, karbantartó stb.), bár ez a hiány a LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Egyesülete) tagvállalatok vezetői szerint az utóbbi években kis mértékben csökkent.

A szakképzett fizikai dolgozók esetében viszont semmiféle javulást nem tapasztalnak az egyesület tagvállalatai, és a közeljövőben nem is számítanak ilyesmire, aminek okaként a jó szakemberek kiöregedését és az utánpótlás hiányát látják, mivel a fizikai munka iránt itthon csökken a kereslet. Sokan külföldre mennek, a jelenlegi szakképzési rendszer, azon belül is főleg a középszintű szakoktatás helyzetét pedig igencsak problémásnak érzi a szakmai szervezet. 

Kapcsolódó

Kevés a hiteles szakoktató, és nagyon komoly a hiány valós, életszerű gyakorlati oktatásból. A cégeknek ugyan jó lehetőség lenne gyakorlati helyet biztosítani, de az oktatási rendszerben jellemző bürokrácia és az életszerűtlen elvárások nem teszik lehetővé, hogy egy átlagos középvállalkozás élni tudjon ezzel a lehetőséggel. Javasolt lenne elindítani egy érdemi párbeszédet az érintett cégek és a tantervet meghatározó szakértők között

– mondta el Takács Katalin, a LEO HR munkacsoportjának vezetője, a FUTURE FM HR vezérigazgató-helyettese.

Azonban nem csupán a munkaerőhiány jelent folyamatos kihívást, de az is, hogy az itthon maradók jelentős része alulmotivált, nehéz szociális helyzetben van, így nehéz tartósan a munkaerőpiacon tartani, emiatt magas a fluktuáció. Míg a másik szintén nagyon gyakori jelenség ezekben a szakmákban, az a másodállás, amit a munkáltatók a munkavállalók megtartása érdekében egyedi igényeik szerint maximális rugalmassággal kezelnek. 

Kibervédelmi ismeretek és digitális képességek fejlesztése

Az intelligens épületvezérlési megoldások is egyre inkább előtérbe kerülnek. A digitalizáció jelentős mértékben az ellenőrzési rendszerek területén jelent meg, de többek között a karbantartók esetében is mobilon, tableten történik a munkák kiadása, rögzítése, hibajegyek kezelése. A vállalatok komoly energiákat és erőforrásokat fordítanak az oktatásra, beleértve a digitális képességek fejlesztését és a kibervédelmi ismeretek oktatását. 

A létesítményüzemeltetés azon kevés iparágak egyike viszont, ahol az élő munka leváltásától nem kell félni a közeljövőben

Ennek részben oka, hogy a robotizáció fejlesztés- és ezáltal erőforrás-igényes terület, ráadásul az sem egyedi eset, hogy az ipari kémkedéstől tartó megbízók részéről ellenállás tapasztalható az olyan digitális eszközök iránt, amelyek adattovábbításra alkalmasak. 

Így robotok leginkább csak a takarítási feladatok esetén, főleg nagy, egybefüggő területeken jelentek meg ezidáig, de releváns élő munkaerő megtakarításról itt sem lehet beszélni. A mesterséges intelligencia használatát pedig kifejezetten messzinek tartják még (elsőként a hibajegykezelési, folyamat kontroll vagy a toborzási folyamatokban látnak lehetőséget), csak azután, ha már más iparágakban szélesebb körben teret hódított.

Nemzetközi trendek

A nemzetközi iparági gyakorlatokról is jól látszik, hogy a kihívások hasonlóak. Erre jó példa, hogy a fizikai munkaerőhiány problémája a nyugat-európai országokban előbb jelentkezett, és az ő válaszuk erre a külföldi munkavállalók alkalmazása volt. A magyar cégek is tervezik, számolgatják az ilyen lehetőségeket, de egyelőre még a hazai megbízási díjakhoz képest itthon drágának bizonyul ez a megoldás.

A nyugat-európai országok gondolkodása kevésbé technológiai értelemben vett modernebb megoldásokat jelent, sokkal inkább abban van elmaradása a hazai iparágnak, hogy milyen szerepet tölt be a hazai létesítmények életében. Magyarországon továbbra is jellemzőbb, hogy az üzemeltetési szempontokra az épületek felépítése utáni lépésként gondolnak a megbízók, ahelyett, hogy az FM cégek tapasztalatait már a létesítménygazdálkodás tervezése, és az épületek kivitelezése során felhasználnák.