Európai összehasonlításban is rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar lakáspiacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7 százalékát, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8 százaléka lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 21 százalékot.

A lakáskiadás a magyarországi lakáspiac szürke zónájába tartozik, a szereplői közül sokan rejtőzködnek, viszonyai gyorsan változnak, sok tekintetben nem illeszkednek a hagyományos statisztikai adatgyűjtések fogalmi kereteibe, ezért rendkívül nehéz megbízható méréseket végezni a bérleti szektor nagyságára, lakóira és nem utolsósorban árviszonyaira vonatkozóan  - írja új mutatója, a Lakbérindex kiadása alkalmából a KSH.

Az előrelépés érdekében a hivatal élt az ingatlan.com felajánlásával, a portál a hirdetési adatbázisát statisztikai hasznosításra bocsátotta, a lakbérek alakulásának megfigyelésére. A rendkívül kiterjedt, több százezer egyedi hirdetést tartalmazó adatbázis a KSH szerint strukturáltságában is alkalmas a statisztikai feldolgozásra.

Mit mutat a lakbérindex?

Egy lakás átlagos lakbére Budapesten 2015 első felében 140 ezer forint volt, ez az érték 2020 elején 175 ezer forintra emelkedett, majd a Covid-19-járvány megjelenésének hatására a második negyedévben az átlagos lakbér 156 ezer forintra csökkent. A városokban és a megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: az előbbiekben 2015 közepén 123 ezer, az utóbbiakban 90 ezer forint volt az átlagos fizetett lakbér. A városok magasabb lakbérszintjét az agglomerációkban található kisebb városok magasabb lakbérszintje magyarázza. Az eltérés a vizsgált időszak végén is fennállt, 2020 második negyedévében a városokban 138 ezer, míg a megyei jogú városokban 108 ezer forint volt az átlagos árszint.

Budapesten 2020 második negyedévében átlagosan 3100 forintot kellett fizetni négyzetméterenként, a megyei jogú városokban átlagosan 2000 forintot, a városokban 2200 forintot.

Budapesten a 13. illetve a 11. kerületben hirdették a legtöbb kiadó lakást a vizsgált években. A tíz legnépszerűbb kerület közül a 14. kerületben volt a legnagyobb növekedés - 2015-höz képest a megfigyelések száma több mint duplájára nőtt.

A megfigyelt hirdetések a lakáskiadók által megadott bérleti díjak voltak. Az esetek legnagyobb részében nincs arra vonatkozóan információ, hogy valóban kiadták-e a lakást, illetve, hogy a megállapodás során a kiadó engedett-e a kínálati díjból.


Íme, az öt budapesti kerületkategória:

  • Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII.
  • Budai egyéb kerület: III., XI., XXII.
  • Pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX.
  • Pesti átmeneti kerület: X., XIII., XIV., XIX., XX.
  • Pesti külső kerület: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII.

A pesti külső kerületekben a 2015. évi bázison számított index 2020. januárjában érte el a csúcsát (161 százalék), míg a többi kerületcsoportban a lakbérindex legmagasabb értéke 140 százalék körül szóródott. A pesti külső kerületek mutatják a legdinamikusabb áremelkedést, aminek az az oka, hogy ezeket nominálisan jóval alacsonyabb árszint jellemezte a bázisidőszakban.

2020 áprilisára -feltehetően a COVID-19-járvány következében létrejövő bizonytalanság és a piacra kerülő Airbnb-lakások okozta kínálatbővülés miatt - az országos árszínvonal 2018-as szintig esett vissza. Budapesten kerületenként legalább tíz százalékpontos csökkenésről lehet beszélni, azonban a pesti belső kerületek esetén akár több mint 15 százalékpontos esés is bekövetkezett.

A teljes elemzés itt olvasható.