Már az elején érdemes tisztázni, hogy a blokklánc és a kriptopiac nem egy és ugyanaz. Az előbbi egy olyan technológia, amely megkönnyítheti a mindennapjainkat okosszerződések formájában, míg a kriptó az előbbire épülve egy gigantikus ökoszisztéma.

Utóbbin belül alapvetően megkülönböztetjük a Bitcoint (BTC) a maga legendájával a 2008-as válságot követően a decentralizációra törekvés jegyében és az altokat, amelyekből jelenleg több tízezer is elérhető.

Kapcsolódó

Sőt, a Solana blokkláncon az úgynevezett meme coinokból naponta kreálnak több ezret, így ezek túlnyomó többsége valójában szerencsejátéknak és scam projektnek is tekinthető.

Megjelentek a BTC ETF-ek

A Bitcoin mellett megalkották az Ethereum hálózatot is 2013-ban, mert a fő cél az volt, hogy egy olyan láncot, plusz altcoint hozzanak létre, ami megoldást nyújt a BTC működése és használata során jelentkező problémákra. A kriptó sokáig alapvetően a kisemberek „sportja” volt, azaz a „retail”-ben adták-vették, nyereséget realizáltak, volt, akinek bejött a „lambó”, mások pedig nagyot buktak.

Majd érkeztek a különféle alapkezelők, amelyek egyre nagyobb mennyiségben vásároltak BTC-t, még ha ezt persze sokszor fű alatt titokban is tették. Sőt, idén már a BTC tőzsdén kereskedett alapok – ETF-ek – is megjelentek, miután a SEC (amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet) beadta a derekát. 

A nagy alapkezelők, így többek között a BlackRock is elindította a saját BTC ETF-jét, az úgynevezett BlackRock iShares Bitcoin Trust (IBIT)-et. Ez februárban már globálisan meghaladta a 3 milliárd dolláros összértéket.

Ugyan augusztus végén 13,5 millió dolláros kiáramlást regisztrált az IBIT, míg a 11 amerikai székhelyű Bitcoin ETF összesen 71,8 millió dolláros együttes kiáramlást tapasztalt, ez csupán a piac ingadozásának és a BTC árfolyamcsökkenésének pillanatnyi következménye.

Tokenizált alapok

A BlackRock az IBIT sikerén felbuzdulva létrehozta az első tokenizált alapját BlackRock USD Institutional Digital Liquidity Fund (BUIDL) néven a már említett Ethereum láncon, amely az egyik legsokoldalúbb és leginkább skálázhatóbb hálózat, bár a Solana már régóta a nyomában van. A BUIDL befektetők számára nyújt lehetőséget arra, hogy amerikai dollár alapú hozamokra tegyenek szert. 

A Bank of New York Mellon a BUIDL vagyonának letétkezelője, míg a Securitize transzfer ügynökként és tokenizációs platformként működik, valamint kezeli a tokenizált részvényeket. Az alap könyvvizsgálójának pedig a PricewaterhouseCoopers-t (PwC) jelölték ki idén. Vagyis igen komoly globális szereplők jelentek meg a tokenizációs folyamatban.

Érdemes idézni Carlos Domingo, a Securitize társalapítója és vezérigazgatója korábbi nyilatkozatát: „az értékpapírok tokenizálása alapvetően átalakíthatja a tőkepiacokat. A hagyományos pénzügyi termékek elérhetővé fognak válni a digitalizálás révén”. 

Mi az a tokenizáció?

Ennek segítségével különböző eszközöket – lehet az egy ingatlan vagy ingatlanvállalat is – digitális érmékként (tokenekként) jelenítünk meg a blokkláncon, amelyek eladhatók és megvásárolhatók. A tokenek úgy működnek, mint a tulajdonjogot igazoló digitális tanúsítványok, amelyek szinte bármilyen értéktárgyat képviselhetnek. A blokkláncon ott szerepel az okosszerződés, amely igazolja, hogy ebből és ebből a tokenből ennyit és ennyit vásároltam.

A tokenizáció révén a kriptó ökoszisztémán belüli pénzügyi megoldásokhoz férnek hozzá a befektetők, amely azonnali és átlátható elszámolást biztosít a blokklánc-technológia miatt, valamint lehetővé teszi a platformok közötti átutalásokat is. De sokan még meglehetősen szkeptikusok a tekintetben, hogy a tokenizáció minden részletében kiforrott-e ilyen típusú alapok működtetésére.

Mit tokenizálnak? Mi az az RWA?

De mivel is foglalkozik a BUIDL? RWA tokenekkel, vagyis Real World Assetek – különböző típusú vagyontárgyak – tokenizációját végzi.

Az RWA coinok lehetővé teszik a hagyományosan illikvid eszközök, mint az ingatlanok, a műalkotások, a részvények, a kötvények és az egyéb értékpapírok tokenizálását, így könnyebbé téve azok hozzáférhetőségét, kereskedelmét és likviditását.

A kriptovaluta-tőzsdei platformot üzemeltető Coinmarketcap-en megnézhetjük, hogy hányféle RWA-token létezik már, és bizony a bőség zavarában nehéz választani.

Az RWA coinok tokenizációjának folyamata több lépésből áll, kezdve az eszköz kiválasztásától, a jogi keretek meghatározásán át, az eszköz szakmai értékeléséig, a smart contractok (okosszerződések) írásáig és auditálásáig, végül a token eladás kezdeményezéséig.

Ez a folyamat lehetővé teszi az eszközök tulajdonjogának kereskedelmét, növelve ezzel a likviditást és a piacokhoz való hozzáférhetőséget. A tokenizációt tekintve a rwa.xyz mostani adatai szerint az éllovas helyen a BUIDL áll, amely körülbelül 500 millió dolláros piaci kapitalizációval büszkélkedhet, vagyis még nagyon az elején járunk a folyamatnak. 

A hagyományos befektetések – például kötvények és alapok – tokenjeinek létrehozása a blokkláncok gyorsan növekvő felhasználási területe, mivel a digitális eszközök és a hagyományos pénzügyek (TradFi) egyre jobban összefonódnak.

Az RWA egyik alapkategóriája pedig az ingatlanok, beleértve a telkeket, lakó- és kereskedelmi ingatlanokat. Ezek tokenizációja lehetővé teszi a befektetők számára, hogy könnyen vásároljanak és adjanak el ingatlanrészvényeket, diverzifikálják portfóliójukat, és részt vegyenek a szektorban megvalósuló befektetési projektekben.

Súlyos árat fizethetünk az ingatlanpiaci boomért: ezermilliárdos tétel is eltűnhet a nyugdíjszámlákról

A kormányzat a piaci becslések alapján jelenleg úgy számol, hogy nagyjából 300-500 milliárd forint mozdulhat meg jövőre lakáscélokra a 2142 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarításokból. A nyugdíjszakértő szerint azonban akár 1000 milliárd forint is kiáramolhat a számlákról, ráadásul a lépéssel a kormányzat egy hatalmas gyomrost visz be a hosszú távú öngondoskodás gondolatának is.

A részletekről ITT írtunk bővebben.