Februárban tovább élénkült a lakáspiac forgalma, így januárhoz képest 27,5 százalékkal több, 13 793 darab ingatlantranzakció valósult meg. Ugyan 2021 februárjához képest ez 5 százalékos korrekció, a 2020-as adatokhoz viszonyítva azonban 5 százalékos növekedés. A Duna House keresletindexe februárban 99 ponton állt, azaz havi összesítésben sem a vevői érdeklődésében, sem a tranzakciókban nem látszódott még a hónap végén kitört orosz-ukrán háború hatása.

A pontosan még nem látható humanitárius és gazdasági változások eltérő hatással lehetnek az ingatlanpiac egészére, de az első hetek tapasztalatai egyelőre nem mutatnak szélsőségesen kilengő értékeket. Tranzakciószámot és keresletet illetően márciusban még a februárinál is aktívabb piaccal számolnak a szakemberek, bár a fentebb említett okok miatt a várakozások kevésbé biztosak.

A hitelpiacon januárhoz képest csökkent a volumen, de még mindig a vártnál erősebb volt az év második hónapja. A DH Pénzügyek piaci becslése alapján 93 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, ami az eddigi legerősebb február az elmúlt években.

Az MNB jelentése alapján 2020 azonos időszakában 75,2, 2021-ben pedig mindössze 69,2 milliárd forintos hitelvolumennel zárt a piac, amely az utóbbi évhez képest 34 százalékkal teljesített jobban idén februárban. A következő időszakban a gazdasági helyzet és a kamatemelési ciklus várhatóan érezteti majd hatását a folyósított jelzáloghitelek volumenében és a beadott igények számában is.

A drágább lakások jobban fogynak

Budán a 700-800 ezer forint közötti, illetve a 900 ezer forint feletti négyzetméteráron elkelt lakások voltak többségben – de utóbbi kategóriából került ki a pesti oldalon értékesített legtöbb ingatlan is.

Pesten továbbra is kiegyenlített a kereslet ár szerint, habár tavaly februárhoz képest háromszorosára nőtt a 70 milliónál drágább otthonok aránya.

Budán ugyancsak 70 millió forint feletti értékben vásároltak a legtöbben (29 százalék), de jelentősen megemelkedett a 40-50 millió forintos lakások részesedése. Ez fordítottan arányos a preferált lakásmérettel, ugyanis mindkét városrészben inkább a 80 négyzetméternél kisebb ingatlanok voltak többségben.

A főváros agglomerációjában is a legdrágább árkategóriában realizálódott a tranzakciók nagyobb aránya (31 százalék). Tavaly a tranzakciók 21 százaléka 250 ezer forint alatt realizálódott, idén az érdeklődők 30 százalékban 600 ezer forint feletti áron vásároltak.

Nyugat- és Kelet-Magyarországon továbbra is a 250 ezer forintos négyzetméterár alatti ingatlanok voltak a legkelendőbbek februárban. Összességében pedig jellemzően 40 millió forint feletti összeget fizettek ezekért az otthonokért a vidéki vevők.

A februárban értékesített panelek négyzetméteréért keleten átlagosan 364, nyugaton 410 ezer forintot fizettek a vevők.

A fővárosban az átlagos négyzetméterár mind a paneleknél, mind a téglalakásoknál már 700 ezer forint körül alakult.

A befektetés a vásárlás fő motivációja

Az alku mértéke a tavalyihoz képest a felére csökkent a belvárosban. A kerületek között ismét Angyalföld volt a legnépszerűbb, amit Erzsébetváros követett, Zugló pedig visszaszorult a 3. helyre.

Februárban országos szinten egységesen a jó állapotú ingatlanok iránt volt a legnagyobb az érdeklődés (37-42 százalék). Nyugat-Magyarországon volt a legmagasabb (13 százalék) azon vásárlók aránya, akik felújítandó otthonra szerződtek.

Februárban a fővárosban és vidéken is a befektetési cél a vásárlások fő motivációja, átlagosan közel 52, illetve 26 millió forintot költöttek ilyen típusú ingatlanokra.