A magyar ingatlanpiac a rendszerváltás után közel 25 évig túlnyomórészt kínálati volt, amit csak egy-egy heves keresleti, áremelkedést okozó időszak tarkított. Egyszer volt egy ilyen a 90-es évek végén, amikor először kezdődött meg a lakáshitelezés, majd a 2008-as válság előtti években, amikor felvirágzott a devizahitelezés.

Magas kamatok, nehézkes hitelezés

Annak, hogy ez így volt, a legfőbb oka a rendszerváltást követő tartósan magas inflációhoz kötődő magas kamatok, amelyek egyrészt a hitelezést nehezítették, másrészt a befektetőket elszívták az ingatlanpiacról. Sokkal egyszerűbbnek tűnt egy magas kamatozású állampapírt tartani, mint egy ingatlant fenntartani és kiadni, pláne, ha mindez devizában is jelentős hozamot jelentett (1995-től a kamatot tudatosan tartották a forint csúszó leértékelésénél magasabb szinten, 2001-től pedig megszűnt a leértékelés, a forint egész 2017-ig viszonylag stabil volt egy sávon belül).

Ingatlanpiaci aranykor

A kamatok egészen addig magasak voltak, amíg 2012-től meg nem indult egy gyors csökkentés, és 2014-re már 2 százalék alá került a jegybanki alapkamat. Miután hirtelenjében hozaméhség alakult ki, a megtakarítások az ingatlanpiacra áramlottak, ezzel párhuzamosan meg tudott indulni a forintban alacsony kamatozású hitelezés.

Ez együttesen árrobbanást okozott, amire a fővárosban még az Airbnb megjelenése is rátett egy lapáttal, elképesztő keresletet és áremelkedést okozva.

Az áremelkedés immár kiterjedt a korábban lenézett, a kommunizmus örökségének tekintett panellakásokra, sőt, egyenesen ezek lettek a piac sztárjai, pláne azt követően, hogy a korábban drágábban tartott távfűtés árát sikerült stabilizálni. A következő években a jegybanki monetáris politika egyre lazább lett, az effektív jegybanki szint közel 0-ig csökkent, a lakáshitelek kamata 4 százalék körül alakult, a befektetők pedig a szuperállampapírnak nevezett közel 5 százalékos hozamú MÁP+ megjelenéséig alig jutottak kockázatmentes hozamhoz, maradt az ingatlanbefektetés.

Fékezés

A járvány idején jött egy megbicsaklás, hisz az élet leállt egy darabig, az emberek még lakást nézni sem mertek elmenni, utána azonban minden folytatódott, a kamatok még viszonylag alacsonyak voltak. Változást végül a tavaly berobbant infláció okozott, amely mostanra szinte az égbe vitte a kamatokat, ami mind befektetési oldalon, mind hitelezési oldalon jelentős változásokat hozott. Az ingatlanpiac máris lassult, de vajon gyengélkedhet-e tartósan?

Az előbb leírt múltbeli tapasztalatok alapján a magas kamatok időszakában az ingatlanpiac befektetési szempontból kevésbé vonzó, az érdeklődés visszaesik. Ez azonban csak akkor igaz, ha a befektetők nem félnek összeomlástól, államcsődtől, a forint elértéktelenedésétől. A tavalyi év utolsó hónapjaiban voltak ilyen félelmek, és ilyenkor az ingatlan biztos menekülőeszköznek tűnik. Az utóbbi hónapokban azonban stabilizálódott a forintárfolyam, lecsökkentek az energiaárak, a gazdaság helyzete stabilizálódott.

Nem mindegy, meddig marad a magas kamat

A kamatok mindeközben magasak maradtak, és amint azt a Magyar Nemzeti Bank jelezte, nem is fogják elkapkodni a csökkentést, mivel az inflációt határozottan le akarja törni. A befektetők rövidtávon 16 százalékos kamattal vehetnek állampapírt, melynek kamata az infláció függvényében fog csökkeni. Ha visszatér az infláció a jegybanki cél 3 százalékos szintjére, akkor 4-4,5 százalék lesz a kamat, de egyelőre senki nem tudja, mikor kerülhet erre sor. Ha valaki rövidtávon számít erre, vehet 10 éves állampapírt jóval 8 százalék fölötti hozam mellett, 10 évre biztosítva ezt a hozamot.

Az eladókon múlik

Értelemszerűen az újonnan felvett hitelek kamata is magas, így drasztikusan visszaesik a lakáshitelezés, így a két hatás már óhatatlanul jelentkezik az ingatlanpiacon. Az utolsó hónapokról már tudjuk, hogy erős visszaesés mutatkozik, de a komolyabb tendenciák csak hosszabb idő, legalább fél év elteltével látszanak. Ha az idei év nagyobb részében fennmaradnak a magas kamatok, akár árcsökkenés is lehet az ingatlanpiacon a múltbeli tapasztalatok alapján.

A kereslet visszaesett, áresés viszont csak akkor következik be, ha az eladók egy része nem akar sokáig várni, és hajlandó nagyobb engedményre is. Most 8-9 év alatt óriási volt az áremelkedés, sok eladónak szép haszna van az ügyleten, van miből engedniük.