Nyáron érezhető volt az erősebb szabadságolási hullám ingatlanpiaci lassító hatása, a DH várakozásai szerint azonban az ősz ugyanolyan aktív forgalmú lesz, mint a tavaszi szezon volt. A jelenleg 79 ponton álló Keresletindex alacsonyabb értéket mutat, mint tavaly, a koronavírus első hullámát követően, de emelkedő a tendencia.
A nyár kisebb csúszással érzékeltette hatását a lakáscélú jelzáloghitelpiacon is. A DH Pénzügyek becslése alapján augusztusban 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott Magyarországon. Igaz, ez az összeg már nem döntött rekordokat, de még így is bőven túllépi a 100 milliárdos álomhatárt. A megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 820 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az első nyolc hónapban, az MNB január–júniusi tényadata és a DH Pénzügyek július–augusztusi becslése alapján. Mindezen adatok egy aktív hitelpiacról tesznek tanúbizonyságot, amit tovább húzhat az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett az őszi forgalomnövekedés.
Amíg Pesten és a főváros agglomerációjában viszonylag kiegyenlített a kereslet a lakásár szempontjából, addig Budán és vidéken továbbra is kiugróak az értékek. Vidéken az ingatlanok 39 százaléka 250 ezer forint alatti négyzetméteráron kelt el, Budán a tranzakciók közel fele 900 ezer forint feletti négyzetméteráron cserélt gazdát.
A DH szakemberei 2021-ben 5-10 százalékos áremelkedéssel számolnak az újépítésű piacon, lokációtól és ingatlantípustól függően. A lakásméretet illetően kivétel nélkül a 40-60 négyzetméteres ingatlanok voltak a legnépszerűbbek, Budapesten és országosan egyaránt.
Míg Budapesten főként befektetési szándékkal vásároltak a vevők ingatlant, addig vidéken az elsődleges motiváció a nagyobb lakásba való költözés volt. Az adott térségekben az ügyfelek egyharmad-egyharmad része vásárolt ezzel a céllal, átlagosan 43, illetve 34,5 millió forint értékben.
Meghatározó arányú az örökölt ingatlan értékesítése. Budapesten a lakások ötöde, vidéken 21 százaléka kelt el hagyatékból, ami 1, illetve 12 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest.
A nagyobb arányú visszaesést a DH a pandémia hatására megváltozott fogyasztói és lakhatási szokásokkal magyarázza, mondván, hogy az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni az örökölt, vidéki ingatlanokat. Budapesten pedig inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt.