Az összeállításból kiderül: a főváros huszonhárom kerületéből 13-ban egyszerűen nincsenek, vagy tényleg csak mutatóban akadnak társasházépítések, dacára a hatalmas építési láznak. A többlakásos fejlesztők által kifejezetten elhanyagolt kerületek, városrészek legkirívóbb példái Dél-Pest, illetve - néhány kivétellel - Buda elegánsabb környékei. Igaz Buda legdrágább kerületeiben (I., II és XII.) és Dél-Pesten kis lakásszámú ikerházak és sorházak azért előfordulnak, de soklakásos társasházak lényegében nem, illetve alig, csupán egy-egy elszórt projekt keretében épülnek.

A tizenhárom kihagyott kerületből nyolc kerületben a statisztikai hibahatáron belül marad - legfeljebb 10-20 darabos - az elmúlt bő két esztendőben piacra került új, társasházi lakások száma.

Kapcsolódó

Némiképp torzítja persze az adatokat, hogy néhány projekt jórészt a tervezőasztalról elkelt a 2017-2018-as boom idején. Így nem, vagy csak részben jelennek meg a lakásai a kínálatban, de a trendek, tendenciák ettől még világosan kirajzolódnak. Ugyanakkor aránytalanul sok új lakás került eladósorba a XIII, a XI., a IX. és a IV. kerületekben, miközben a kelet-pesti és dél-pesti, kisebb presztízsű környékeken pár, inkább szigetszerű fejlesztés bukkant csak fel, de a 27 százalékos lakásáfával ezek végképp eltűntek a színről.

Az elmúlt két évben az összes, az Otthontérképre kikerült társasházi új lakás közel egyharmada (28,7 százaléka) a főváros XIII. kerületében épült fel.További bő egyharmad (39,6 százaléka) pedig három további kerületben, a IV., a IX. és a XI. kerületekben kereste a gazdáját. Ráadásul itt is aránytalan eloszlásban: a IV. és a IX. kerületekben az új lakások döntő részét mindössze pár darab, több száz lakásos lakópark adta, nem pedig sok elszórt, átfogónak mondható fejlesztés.

Négy kerületben épül a lakások kétharmada

Miközben tehát a 2017-2018-ban az Otthontérkép kínálatában megjelent közel négyezer új, társasházi lakás, aközben ezekből a budapesti fejlesztések bő kétharmada mindössze négy kiemelt kerületre - IV., IX., XI. és XIII. - koncentrálódott. Több, elszórt ponton pedig kizárólag a XI. és XIII. kerületekben építkeztek, miközben Ferencvárosban (IX. kerület) és Újpesten (IV. kerület) inkább pontszerű, pár kisebb, szűkebb környéket érintő, nem igazán a teljes kerületre kiterjedő fejlesztések a jellemzők.

Bár akadtak új ikerházak és néhol kisebb lakóparkok is fel-fel bukkantak, nagyobb építkezés egyáltalán nem volt jellemző - a társasház-boom ellenére sem - a XVI.,XVII.,XX.,XXI és XXII. kerületekre. Itt nagyon-nagyon hiányoztak a kínálatból már a 3-6, vagy 10-15 lakásos társasházi fejlesztések is. Hasonló a hatalmas XVIII. kerület is, ahol 2008 előtt többfelé nagy lakóparkok épültek, most pedig pár ponton vannak csak nagyobb társasház építések.

Persze a sűrűn beépített V. vagy I. kerületben alig van telek, így érthető a kevés új társasház megjelenése, de a fent felsorolt külső kerületekben már jóval kevéssé indokolt, hiszen rengeteg az üres telek. Az is igaz, hogy Dél-Pesten vagy Kelet-Pesten a panel-lakótelepek hatalmas - és relatíve olcsó, elfogadható minőségű - lakáskínálata miatt kevéssé éri meg a mai kivitelezési árak mellett a tömeges fejlesztés.

Ez a hihetetlen területi egyenlőtlenség sok tényezőre vezethető vissza, de az adatok kiválóan mutatják, miről is van szó. Tömegesen, azaz ezres nagyságrendben, kizárólag oda épülnek ma lakóparkok, ahol új, döntően irodai munkahelyek létesültek és a kötött pályás közlekedés is megvolt, vagy kiépült az elmúlt években, évtizedekben. Jól látható ez a trend Váci út mentén, egészen Újpestig kihatóan, vagy egy másik jelentős irodai koncentráció közelében, Dél-Buda új építésű piacán - fejti ki Halaska Gábor, az Otthontérkép csoport vezető elemzője.

Drága a használt, de az új még drágább

Ez a súlyos egyenlőtlenség nyilván első körben társadalmi kérdés, hiszen az új lakások nem olcsók: jelenleg 850 ezer forintos az új átlagár Budapesten. Ám még akkor sem könnyű új lakást venni, ha a nagycsaládosoknak járó, bőkezű, és egyre növekvő, támogatásokat és a javuló fővárosi munkabéreket beszámítjuk.

Budapesten egy korrekt új lakóépületben - nem kiemelt környéken, de nem is a város legszélén - 30 millió alatt csak erős kompromisszumok árán akad új építésű garzon, a legalább kétgyerekesek családi igényeit pedig inkább a 40-45 milliótól felfelé induló új lakások elégítik csak ki. Ha valaki a belvárosias, vagy az ahhoz közel eső, népszerű területeken keres új építésű, családi otthont, akkor inkább alaphangon is 50-55 milliót kell rászánjon. Legalábbis Pesten, mert a budai oldalon még a XI. kerület külső részén is érdemes a fenti árakra 10-20 százalékot rászámolni.

A panelkínálat "kipótolja" az új építés hiányát

Azok a kerületek tehát, ahol nem vagy alig épülnek lakások, ott vagy a telkek nagyon drágák (illetve tilos az ilyen építés), vagy pedig a hatalmas panel-lakótelepek töltik be a megfizethető és elfogadható lakáskínálat szerepét. Egyébként a panelárakban azért lehetett a lakótelepeken messze az átlagot meghaladó bővülés az elmúlt 4-5 évben, mert az egyre dráguló új építés igazi alternatívái lettek a felújított lakótelepek.

A fővárosi ingatlanboom ugyanis a munkalehetőségek látványos növekedését követte, ami miatt elindult, illetve megerősödött a vidéki fiatalok nagy létszámú felköltözése Budapestre. Ezzel párhuzamosan a magyar főváros lett az egyik legnépszerűbb régiós nagyváros a külföldiek szemében is. Ők viszont mind tulajdonosként, mind bérlőként egyre kijjebb szorították a belvárosias részekről azokat a magyarokat, akik "bérből és fizetésből" élnek.

Prémium lakóparkok, főként külföldi vevőkörnek

Az is megfigyelhető, hogy az igen kis számú, elegáns, ma is bőven egymillió forint feletti négyzetméterárakkal operáló prémium lakóparkok - vagy a belső részeken a nagyobb lakóépület felújítások, ráépítések - vásárlóinak is egyre nagyobb része külföldi. Ilyen egyedi fejlesztések akadnak akár az V., a XII. vagy a VII. bulinegyed-jellegű részein, esetleg a VIII. Corvin Negyedében, illetve vonzásában is. Ám itt a lakók nagy része bérlő, mert a külföldi befektetők sokszor szervezetten, több lakásos csomagokban, akár a beruházó segítségével veszik a lakásokat. Vagy befektetésnek, kiadásra, vagy csak egyszerűen érték-növekedésre spekulálva, akár üresen is hagyva egy ideig az otthonokat.