Pedig a TSZSZ-nek már csak az emlegetése is némi visszatartó erővel bír, pusztán az eljárás elindítása eddig az ügyek harmadánál megegyezést hozott még a bírói szakasz előtt. Minden tizedik kérelemnél még a helyszíni szemlét sem várta meg a nemfizető, a többiek a szakértői vélemény birtokában tértek jobb belátásra - tudtuk meg a TSZSZ vezetőjétől, Máté Miklóstól. A jogi útra terelt kérelmek sorsáról ugyan nincs visszacsatolás, annyi azonban bizonyos, hogy míg korábban 5-6 évig is elhúzhatták a pert a kérelmezettek, s ez alatt bőven volt lehetőségük kiüríteni a céget, hogy elmarasztaló ítélet esetén se kelljen fizetniük, a TSZSZ által, a szakértői vélemény alapján indított peres eljárásban kiemelt ügyként kezelik a beadványt, s egy év alatt mondják ki a végső szót a kérelmezett összegről.

A szervezet, illetve az eljárás további előnye, hogy segít kiszabadulni a nemfizetési láncolat egyik 22-es csapdájából, amely szerint a kárvallott vállalkozók korábban azért nem perelték be nemfizető megbízóikat, mert ahhoz prezentálni kellett volna a kiállított számlát. Csakhogy ezzel az áfát is be kellett volna fizetniük, egy bizonytalanul, vagy csak évek múlva behajtható számla után. Egy többmilliós adóteher pedig a kisvállalkozók jelentős részének a teljes ellehetetlenülését is okozhatja, ezért sokszor engedve zsarolásnak, a ténylegesen járó összeg töredékére szóló ajánlatot is elfogadták,  per nélkül. A TSZSZ szakértői véleménye birtokában, 6 milliós követelésig 60 ezer forintos eljárási díj megfizetésével lehet TSZSZ szakvéleményt kérni, melynek birtokában (ha nem született egyezség) jogi útra terelhető az eljárás.

Forrás:TSZSZ

A TSZSZ eljárás sikerének egyik kulcsa a megfelelő dokumentálás, a szakértők a helyszíni szemle mellett a becsatolt iratokból állapítják meg a kérelem megalapozottságát - hangsúlyozza Máté Miklós. E téren észrevehető a javulás, a szerződést már szinte minden megbízásról be tudják nyújtani a kérelmezők, azonban még számos igazolásra, főleg a pótmunkákkal kapcsolatos megállapodások irataira oda kellene figyelni - hívja fel a figyelmet a TSZSZ vezetője, aki szerint az egyik legnagyobb probléma, amikor a kisebb alvállalkozóktól a megbízók elkérik a dokumentumokat, például az építési naplót, majd különböző indokokkal nem adják vissza, vagy egyik napról a másikra megvonják az elektronikus építési naplóhoz való hozzáférésüket. Ezért érdemes akár naponta kinyomtatni a bejegyzéseket.

A tapasztalatok szerint amíg csak telefonon, emailen kell kontaktálni, könnyebben hárítják a fizetést, a helyszíni szemlén, szemtől szemben, a szakértők társaságban már nehezebb a kivitelező szemébe hazudni. A fővállalkozó gyakran azzal utasítja vissza az alvállalkozó kifizetését, hogy ő sem kapta meg a pénzt a megrendelőtől, ha azonban a helyszínen ezt az alvállalkozó és a szakértő füle hallatára cáfolja a megrendelő, nincs hivatkozási alap, fizetni kell - idéz konkrét esetet is Máté Miklós.

Nehéz igazságot tenni, ha a dokumentálás és az állítások ellentmondanak, a szakértői tanács ilyenkor csak a teljesítést állapíthatja meg, összeget nem, ez már igazságügyi szakértői kompetencia lenne - mutat rá az egyik neuralgikus pontra a TSZSZ vezetője.

Elvégezted a munkát? Fizess!

Könnyen csapdába eshetnek azok az alvállalkozók, akik munkadíjra szerződnek, azzal a kitétellel, hogy a plusz anyagfelhasználást a végén levonják tőlük. A visszaélés extrém példája volt, amikor egy hatalmas panelház szigetelését elvégző vállalkozónak nemhogy a kivitelezésért nem akartak fizetni, hanem másfél millió forintot fizettettek volna vele e kitételre hivatkozva. A TSZSZ eljárás végén azonban a vállalkozó majdnem teljesen a pénzéhez jutott.

Problémás a teljesítés bizonyítása az óradíjas szerződéseknél - figyelmeztet Máté Miklós. Ha csak nincs kártyás, órás beléptető rendszer a munkaterüeleten, a szakértők nem fogják tudni, hogy hány fő, hány munkaórájába került a teljesítés. Egy csarnoképítésnél például egymás mellett dolgozik 10-15 brigád, utólag nem rekonstruálható, hogy hány fő, hány munkaórát töltött az építési területen. A takart területeken végzett munka utólagos leigazolása is kérdéses. Csak a pontos, naprakész dokumentálás, dátumozott, a dolgozók létszámát jól szemléltető fotók készítése segíthet megelőzni, hogy a megbízó visszaélhessen a helyzettel - hangsúlyozza a TSZSZ vezetője.

Bővíteni kellene a kört

Az e-építési naplóba annak ellenére célszerű mindent beleírni, hogy a szabályozás csak az engedélyköteles munkákra teszi kötelezővé a  használatát. Mindazonáltal a szakértők, a helyszínen gyakran öt perc alatt átlátják: a megbízó egyszerűen a munkát elvégző ki nem fizetésével akarja betölteni azt az űrt, ami a ténylegesen szükséges kivitelezési költség és a vállalkozási ár között feszül. Ha valaki elvisz egy közbeszerzést a piaci ár alatt 25 százalékkal, akkor vagy járulékot , vagy áfát, vagy az alvállalkozóját nem fizeti ki,  csodák nincsenek - magyarázza a napi gyakorlatot Máté Miklós.

A TSZSZ-ről tavaly nyáron mindössze a vállalkozók fele tudott, s egészen 2015 elejéig alig gyarapodott a szervezet ismertsége. Január elején azonban az elektronikus építési napló címoldalára is felkerült az ismertetés, ettől kezdve csaknem megháromszorozódott a honlapra látogatók száma - mondja Máté Miklós. Az eddigi tapasztalataik alapján már egy javaslatcsomag is készült a szabályozás kívánatos változtatásairól. Szeretnék például a műszaki ellenőrökre és a pályázatírókra is kiterjeszteni a TSZSZ kompetenciáját, az egyszerűbb ügyekben a három helyett két szakértő delegálását és eljárásbeli pontosításokat is előterjesztettek.