A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Miután a devizahitelek végtörlesztése 2012 elején lezárult, a lakásfinanszírozást érintő további intézkedések hatása pedig egyelőre nem mutatható ki, az év első felében rendkívül kis forgalom mellett szerény áremelkedés jellemezte a lakáspiacot − állapította meg a KSH közelmúltban publikált elemzése. Eszerint a 2011. végi kisebb élénkülés után 2012-re visszaállt a lakáspiaci forgalom a korábbi alacsony szintre. Az első negyedévben már nem érte el a 21 ezret az értékesített lakások száma, a forgalom a második negyedévben tovább csökkent.
Az év végi áremelkedés ellenére a 2011 egészére számított árindex még mind az új, mind a használt lakásoknál kismértékű csökkenést mutatott, ezzel szemben a 2012-es adásvételek eddig összesített adatai már növekedést jeleznek. A használt lakások árszintje 3,8 százalékkal meghaladja a 2011-ben megfigyelt értéket, és az új lakásokra számított index is 3,2 százalékkal emelkedett, ez azonban a minimálisra csökkent tranzakciószám mellett egyelőre nem értelmezhető pozitív fordulatként. Idén az első negyedévben 2,4 százalékos volt a használt és 1,4 százalékos az új lakások áremelkedése, a második három hónapban a tendencia változatlan, de a használt lakások piacán 1,5, az újakén már csak 0,5 százalékos áremelkedést mértek.
Az összesítés szerint 2011-ben az új lakások 0,7, a használtak 0,5 százalékkal voltak olcsóbbak, mint 2010-ben. Három éven át tartó csökkenés után 2012 első félévében megfordult az árak változásának iránya és a használt lakások piacán a már említett közel négy százalékos növekedés figyelhető meg. Ehhez közeli az új lakások tiszta áremelkedése is (3,2 százalék), de ennek az alacsony tranzakciószám mellett csekély a jelentősége.
A válság kezdete előtti, 2008-as évhez viszonyítva az árváltozás összetételhatástól megtisztított indexe 4 százalékkal alacsonyabb, vagyis ha ma ugyanazok a lakások kerülnének piacra, mint 2008-ban, ennyivel kerülnének kevesebbe. Közben azonban a piaci forgalom összetétele is változott: eltolódás volt az alacsonyabb árszínvonalú területek és az alacsonyabb minőségű lakások felé. Ezt fejezi ki az összetételhatás csökkenő indexe, amely a használt lakásoknál a tavalyi érték 93,1 százaléka. (Egyrészt a lakáshitelezés visszaesésével a kereslet az olcsóbb lakások felé fordult, másrészt fokozottabb a kivárás, az eladás elhalasztása az értékesebb lakásoknál.)