Hatályon kívül helyzete a kormány 2011-es határozatát a devizahitelesek megsegítését célzó szociális családiház-építési programról - derül ki a Magyar Közlönyből.

A programra Ócsát találták a legalkalmasabbnak, ahol a most hatályon kívül helyezett kormányhatározat szerint minimum 66 hektáron, több ütemben összesen 500 házat, ebből az első ütemben 80 családi házat terveztek felhúzni. Szó volt emellett intézményi bővítésről is.

Irtó drága volt

Az ócsai tervet születése pillanatától össztűz alá vették a szakértők: számokkal bizonyították, hogy a lakópark első ütemére elkülönített közel 2,7 milliárd forintból 80 helyett sok száz család problémáján segíthettek volna, ha azt a mintalakópark helyett meglévő, szociális bérlakássá alakítható lakások, családi házak felújításra költik. Miközben vidéken 7-8 millió forintért lehetett családi házat venni, de a fővárosi használt lakás piacon is árultak 10 millióért lakás, itt házanként 34 millió forintot költött a kormány - írta az Átlátszó blog a közérdekű adatigénylésre kapott válasz alapján.

A négyzetméterenkénti félmillió forintból a lapunknak akkor nyilatkozó szakértők szerint passzívházakat lehetett volna létrehozni a végül fatüzelésűvé avanzsált épületek helyett. Egy 13. kerületi 100 lakásos önkormányzati bérház ugyanebben az időben 2,2 milliárd forintból épült fel.

Ellenérvként hozták fel azt is, hogy egy elkülönülő, infrastruktúrától, munkahelyektől távoli lakóparkba költözés csak  növelné a bedőlt devizahitelesek nehézségeit.

A program végrehajtásával kapcsolatos eltökéltség azonban nem ingott meg, ha az eredeti tervekhez képest csúszva is, és a tervezettől eltérő műszaki tartalommal, de megvalósult az ócsai lakópark első üteme, azaz 80 családi ház.

Nehezen telt meg

A  lakópark a bedőlt devizahitelesek lakásproblémáinak megoldására életre hívott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) kezelésébe került, az első szerződést 2013. május 29-én írták alá, az első lakók 2013 nyarán költözhettek. A 80 lakás azonban igencsak lassan népesült be, eleinte a pályázati feltételek bizonyultak túl szigorúnak, azonban a lazítások után sem kapkodtak a potenciális bérlők azért, hogy egy lakott településtől öt kilométerre lévő telepre költözzenek, ahol a busz is csak napi kétszer áll.

A több ütemben zajló pályáztatás eredményeként 2014. novemberre végül mind a 79 ház bérletére határozatlan idejű bérleti szerződést kötött a NET Zrt. Egy házat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ingyenes használatra kapott- tájékoztatta lapunkat az eszközkezelő.

A pályázati nyertesekkel határozatlan idejű bérleti szerződést kötöttek, tehát amíg a bérlők és a velük jogszerűen együttlakók az abban foglalt feltételeket, kötelezettségeket teljesítik, addig az ingatlant bérleti díj ellenében használhatják. A bérleti jog a bérlő halála esetén örökölhető. A bérlők köre nagyjából fix, de időről időre történhetnek változások. Egy család döntött eddig úgy, hogy felmondja a bérleti szerződést és más településre költözik. A szerződést felmondhatja a bérlő, de a bérbeadó is a feltételek nem teljesítése esetén - írta lapunk kérdésére válaszolva a NET Zrt.

Az első bérlők beköltözését követően a lakóparkban eddig összesen kettő megüresedett házra írt ki a NET Zrt. pályázatot. Mindkettő sikeresen zárult, az egyik nyertes bérlő már bent lakik, míg a másikkal a szerződéskötés folyamatban van. Jelenleg egy ingatlan üres, melyet szükséges felújítások után pályázat útján fog a NET Zrt. hasznosítani. A lakópark jelenleg mintegy 350 lakójának több mint fele kiskorú gyermek.

Megtelik az eszközkezelő is

Már csak 1500 családnak maradt hely a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt.-nél - írta a Világgazdaság. A NET kerete ugyanis 35 ezer. Holott a jegybank szerint 144 ezer család helyzetét kellene rendezni.

Idén szeptember 30-ig 37 900 ingatlant ajánlottak fel az eszközkezelőnek, igaz, ebből 3571-et vissza kellett utasítani, mivel a lakás vagy ház nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, például a műszaki állapota miatt. A 33,5 ezer ingatlanból eddig valamivel több, mint 26 ezer került át a NET tulajdonába. Az intézmény átlagosan 3,8 millió forintot fizetett egy lakásért, amelyet a lakók havonta 10,5 ezer forintért bérelhetnek vissza.

Már nem mentorál a Máltai Szeretetszolgálat

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a helyszínen segített beilleszkedni és működő közösséget teremteni a különböző országrészekből érkező, eltérő családi és társadalmi háttérrel rendelkező bérlőknek. A szervezet munkatársai a gyerekeknek játszóházat tartottak fenn, programokat szerveztek a családoknak, segítették őket a gazdálkodásban, ügyeik intézésében, a munkanélkülieket az álláskeresésben. Küldetésük teljesítésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2016. május 19-én intenzív helyi jelenlétét megszüntette - írta a NET Zrt.

A szolgálat által használt "közösségi" ingatlan (továbbra is ingyenes) használatára a NET Zrt. az Ócsa Város Önkormányzatával kötött szerződést. A házat jelenleg a "Kertváros" Szociális és Családvédelmi Központ munkatársai használják és a korábban a Szeretetszolgálat által végzett tevékenységek céljából működtetik.

Kapcsolódnak Ócsához

Az eszközkezelő tájékoztatása szerint a családok élete szervesen kapcsolódik Ócsa város életéhez, ide járnak a gyerekek óvodába, iskolába, a felnőttek közül többen a környéken dolgoznak. A városközponttól mintegy 5 kilométerre található településrész integrációját segíti az is, hogy a korábban problémát jelentő kevés buszjáratot a Volán sűrítette. A NET Zrt. kezdetektől szorosan együttműködik a városvezetéssel, hogy a lakóparkban élő családok és a településrész mindennapi életét jól szervezetté tegye - írták.

Az újonnan épült házak üzemeltetése során két fontos hiányosság merült fel, melyek mindegyikére a NET Zrt. saját költségén nyújtott megoldást.  A központi fűtést biztosító fatüzelésű vízteres kandallók táplálásához szükséges fa tárolására 2013. november 30-ig tűzifatárolót, a háztáji növénytermesztésre és kisállat tartásra alkalmas kertek öntözésére saját kutakat létesítettek, egyedi méréséi lehetőséggel. A kutakat 2016. márciusban kezdték használni a bérlők.

A 2011-es kormányhatározat olyan, családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építéséről rendelkezett, amelyek alapvetően 1000 négyzetméter területű telkeken házikerti növénytermesztésre biztosítanak lehetőséget. A házak teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátással, alacsony rezsivel működtethető, energiahatékony technológiákkal valósultak volna meg, közfoglalkoztatással és saját munka igénybevételével. Karitatív szervezeteket is felkértek a családok mentorálására.

A programot olyan településekre tervezték, amelyeknek a környezetében nincs üresen álló, használt, az építési költségnél alacsonyabb áron megvásárolható lakás, s ahol a helyi önkormányzat olyan terültet biztosít, amelyen a program legalább 80 épületes modulokban megvalósítható.