A szektor számlafizetési fegyelme is rosszabb, mint az országos átlag, ráadásul az elmúlt időszakban átlagosan tovább is nőttek a fizetési késedelmek.  Az elemzésből kiderül, hogy több mint 55 ezer társas vállalkozás folytat ma Magyarországon építőipari tevékenységet, mellyel az egyik legtöbb céget tömörítő szektor. Az építőiparral foglalkozó cégek 36,7 százaléka magasépítéssel, 9,8 százaléka mélyépítéssel, 53,5 százaléka egyéb szaképítéssel foglalkozik.

Területileg az összes cég számához viszonyítva Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében tevékenykedik a legtöbb építőipari vállalkozás. A fővárosban, Zala és Vas megyében képviseltetik magukat a legkisebb arányban a szektorból kikerülő cégek.

Hol dől be a legtöbb cég?

Megyei szinten az építőipari cégek bedőlési aránya jelentős szórást mutat. Heves megyében a legrosszabb a helyzet, itt egy éven belül minden 10. építőipari cég fizetésképtelenné válik. Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb ez a szám (2,46 százalék). Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Szabolcs-Szatmár megye azok a területek, ahol a legnagyobb mértékű az építőipari cégek fizetésképtelenné válásának aránya. Általánosságban elmondható, hogy a keleti országrészben vannak a legnagyobb veszélyben az építőipari cégek. Pest és Győr-Moson-Sopron megye csupán az a két terület, ahol az országos átlagnál is kisebb az építőipari vállalkozások bedőlési aránya.

Az elmúlt évben a felszámolások és a végelszámolások száma csökkent az építőiparban. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyek száma az elmúlt egy évben az 5500-at is meghaladták. A cégek számához viszonyítva a mélyépítés területén történt a legtöbb kényszertörlés, itt a cégek 7,2 százalékát érintette ilyen eljárás, míg a magasépítés területén csupán 6,8 százalék ez az arány.

Az elmúlt 12 hónapban 14 százalékkal nőtt az építőiparban alakított új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 268 cég alakul a teljes szektorban. A működő cégek számához viszonyítva a legnagyobb mértékű az új vállalkozások aránya a mélyépítés területén, de a magasépítés terén is igen magas az arányuk.

Erre is oda kell figyelni

Keleti József, a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint ugyan azt gondolnánk, hogy a mélyépítéssel foglalkozó építőipari cégek sokkal jobban teljesítenek, de a számok azt mutatják, hogy ezen a területen is igen magas a fizetésképtelenné válás valószínűsége. Ráadásul területileg igencsak eltérő az építőipari vállalkozások fizetésképtelenségének alakulása. Mivel a nagyszámú cégmegszűnések mellett egyre több új vállalkozás alakul a szektorban, ezért különösen fontos az új cégek tulajdonosainak és vezetőinek megvizsgálni korábbi kapcsolatait is. A szektorra ugyanis kifejezetten jellemző, hogy egy tartozásokat maga mögött hagyó cégtulajdonos új vállalkozást alakít.

Az építőiparra ráadásul az országos átlagnál is rosszabb számlafizetési fegyelem jellemző. A magyar átlagos fizetési határidő jelenleg 29 nap körül mozog, mely az építőiparban 39 nap. Így az iparágban egy utalásos számlán általában jóval 30 nap feletti határidőt szabnak meg. Az egyes területek között az átlagos fizetési határidő jelentős szórást mutat: míg a mélyépítés terén az átlagos fizetési határidő az 54 napot is meghaladja, ez a magasépítés és az építőipari szakmunkák terén 34-36 nap körül mozog. A késedelmek is igencsak meghaladják a magyar 18 napos átlagot, ugyanis az építőiparban átlagosan 26 napos késéssel fizetik a számlákat. A 3 ágazat közül a késés a magasépítés területén a legmagasabb, itt átlagosan 35 napot késnek a cégek a fizetéssel.