Mager Andrea ismertette: az érintett ingatlanokból mintegy 2,4 millió négyzetméter belterület. Az ingyenes vagyonátadásról szóló leveleket a tervek szerint ezen a héten, illetve június első heteiben küldik ki az önkormányzatoknak.

A miniszter segítő szándékúnak nevezte az intézkedést az állam részéről, amelynek célja, hogy az önkormányzatok értékhez juthassanak. Az önkormányzatok elfogadhatják, de vissza is utasíthatják a felajánlást - írja az MTI.

Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos közölte: az érintett települések polgármestereitől július 15-éig várják a nyilatkozatokat - képviselő-testületi határozattal megerősítve - arról, hogy átveszik-e a felajánlott ingatlanokat. Ezt kormányzati és országgyűlési jogalkotási feladat is követi, melynek eredményeként 2022. január 1-jétől tudnak elindulni a vagyonátruházási eljárások - mondta.

Mager Andrea felidézte: az elmúlt években többször megfogalmazták és a gyakorlatban is megkezdték az állami vagyongazdálkodási rendszer átalakítását. Ennek két legfontosabb eleme, hogy a jövőben is biztosított legyen az állami közfeladatellátáshoz kapcsolódó, stratégiai célok megvalósításához szükséges vagyon, másrészt azok a vagyonelemek, amelyek ezeknek a céloknak az eléréséhez bizonyítottan nem járulnak hozzá, más, a társadalom szempontjából hasznos célok megvalósítását segíthessék elő - fogalmazott a miniszter.

Ennek a kettős kormányzati célkitűzésnek a fényében vált nyilvánvalóvá egy kapcsolódási pont az állami vagyongazdálkodás átalakítása, valamint a magyar kistelepülések népességmegtartó erejét növelő Magyar falu program között - mondta. Kifejtette: az új program "olyan, lokális jelentőségű vagyoninjekciót adhat", ami hozzájárul a Magyar falu program hosszú távú céljainak eléréséhez.

A miniszter megjegyezte: a jelenlegi jogszabályi körülmények közt is van rá lehetőség, hogy ingyen adjanak át az önkormányzatok számára vagyonelemeket, azonban ez hosszadalmas, és több kérdést tisztázatlanul hagyó folyamat. Ezen egy célzott programmal lehet segíteni, amely a kormány szándékai szerint a Magyar falu program társadalompolitikai és településfejlesztési céljaihoz jobban igazodik - fűzte hozzá. Jelezte: áttekintették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közvetlen kezelésében rendelkezésre álló állami vagyont és megvizsgálták, hogy mely vagyonelemek segítik a Magyar falu program céljait.

Nőtt a magyar falvak népességmegtartó ereje

Gyopáros Alpár felidézte: a Magyar falu programot Orbán Viktor kormányfő hirdette meg 2018-ban, a végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. Emlékeztetett: az első évben komoly társadalmi párbeszéd indult a kistelepüléseken élőkkel, a falvak vezetőivel, egyházi tisztségviselőkkel, civil szervezetekkel, és ez alapján indítottak konkrét alprogramokat, például a falusi csokot; a legfrissebb adatok szerint idáig 21 ezer család igényelte a támogatást több mint 110 milliárd forint értékben.

Ugyancsak a programon belül kezdődött meg a mellékúthálózat javítása, 2019 és 2021 közt 3000 kilométernyi útszakasz újult, illetve újul meg; ha elfogadja az Országgyűlés a kormány jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatát, ez további 1500 kilométernyi szakasszal bővülhet.

Beszélt arról is, hogy a kistelepüléseken jól ismerik a program pályázati rendszerét, amelynek igénybevételével helyben tudnak fontos fejlesztéseket tudnak végrehajtani.

Ugyancsak kiemelte az alprogramok közül a falvakban működő piaci szereplők, kisvállalkozások támogatását, amely a helyi kisboltok megmentését és nyitását célozza, valamint a mikrovállalkozások 25 milliárd forintos keretből megvalósuló támogatási rendszerét.

Hangsúlyozta: folyamatosan bővülő programról van szó, amelynek a forrásai is bővülnek. Eredményességét az mutatja, hogy míg korábban lényegesen nagyobb arányban csökkent a kistelepülések népességszáma mint a nagyvárosoké, ez a tendencia megállt, és 2500 kistelepülésből 1000-nek nőtt a lélekszáma. Meg lehet menteni minden kistelepülést a kihalástól, van jövője a magyarországi falvaknak - hangoztatta a kormánybiztos.

Az ingatlanátadásról szólva elmondta: eddig is voltak kérések az önkormányzatok részéről, de ezek egyedi eljárásban működtek, időigényesen; a kormányzat a legegyszerűbb megoldást választotta, mert felmérte az ingatlanállományt és egyben ajánlja fel az önkormányzatoknak.

A felajánlott ingatlanokról szólva példaként említette: ha egy kistelepülés "kinövi" az óvodáját, akár annak bővítésére is használhatja az új ingatlant, de amennyiben forgalomképes, úgy akár értékesítheti is.