Habár még mindig magasak a lakásbérleti díjak, az áremelkedés már nem igazán jellemző, amit a bővülő kínálat, és a már így is túl magas árszint mellett a kedvező hitelkamatokkal magyaráznak a szakértők, mondván, aki teheti, inkább vásárol. Ezért egyre inkább jellemző, hogy azok a tulajdonosok, akik nem akarnak hetekig, hónapokig várni egy jobb bérleti díj reményében a kiadással, kénytelenek engedni - hívják fel a figyelmet a Balla Ingatlan szakértői.

Változik a bérlők köre

Az árcsökkentést egyébként azért érdemes minél hamarabb meglépniük, mert ha csak egy-két hónapig áll üresen az ingatlan, máris annyit buktak rajta, mintha engedtek volna a díjból. Nagy árcsökkentések azért nem jellemzőek, a gyakorlat azt mutatja, hogy ha valaki 2-3 hétig sikertelenül próbálkozik 100 ezer forinttal, akkor is legfeljebb 95 ezerig engedi le az árat. Június-július táján pedig még csekélyebb az árcsökkentési hajlandóság, hiszen a tulajdonosok bíznak a diákok rohamában - állítják a szakértők.

Azt azonban érdemes tudni, hogy ma már kisebb a roham, mint évekkel ezelőtt. Csökkent ugyanis a diákok száma, másrészt a diák-bérlők egyre inkább igyekeznek elnyújtani a "szezont", és nem nyárra időzíteni a bérlakás-keresést.

Ráadásul a bérlők között egyre nagyobb arányban jelennek meg a jobb munkalehetőségek reményében vidékről érkező családok, középkorú felnőttekkel.

80 ezernél indulnak az árak

A belvárosban rendkívül magasak az árak, a legkisebb stúdió-lakás havi bérleti díja is 130 ezer forintnál indul, így sokan inkább a jól megközelíthető külső kerületekben néznek körül.

Egy tipikus, tízemeletesben található 53-59 négyzetméteres panellakás bérleti díja a XIX. és a XX. kerületben például átlagosan 100-130 ezer forint között alakul. Az ilyen méretű, elsősorban másfél, kétszobás lakásokra a legnagyobb a kereslet. Ennél olcsóbban is lehet kiadó lakást találni, de a havi 80 ezer forint az alsó határ, ám ezeknél sem a minőség, sem az elhelyezkedés nem vonzó a bérlőknek. Ugyanakkor még mindig vannak, akik 60 ezer forintért keresnek kiadó lakást - mondják a térséget jól ismerő közvetítők.

A  X. és XVII. kerületben még mindig kevés a kiadó ingatlan, az árak a kétszobás lakások esetében 80-120 ezer forint között mozognak. Egy példa: a hármas metró vonalán, a Pöttyös utcánál 105 ezerért találunk kiadó, 39 négyzetméteres, egybenyíló másfél szobás lakást, amelyet eleinte 110 ezerért hirdetett a tulajdonosa.

A két kerület külső részein 80 ezer forintnál indulnak a bérleti díjak, például a IX. kerületi József Attila lakótelepen, ahol ennyiért csak elvétve, vagy maximum 26 négyzetméteres garzont találhatunk ablakos konyhával, de erkély nélkül. A garzonok átlagos bérleti díja inkább 85-95 ezer forint között, a kétszobás lakásoké 120-130 ezer forint között mozog.

Nincs kiadó lakás 80 ezer alatt a XIV. kerületben sem,  az egyszobásokért minimum 80-100 ezer, a 1,5-2 szobás lakásokért 110-120 ezer forintot kell fizetni havonta .

A Zugló mellett fekvő XIII. kerületben a kisebb, újszerű lakásokat 120-175 ezer forintért, a nagyobbakat 180-190 ezer forintért lehet kiadni. Igaz, az újszerű ingatlanoknál már a minőség is magasabb - teszik hozzá a szakértők.

A bel-budai kerületekben nagyobb a kínálat kiadó ingatlanokból, ám 100 ezer forint felett az egyszobás lakásokra már nem nagyon van jelentkező. A nehezedő helyzet nemcsak abból látszik, hogy a tulajdonosok elkezdték csökkentgetni az árakat, hanem abból is, hogy egyre több kiadó ingatlant "hoznak be" az ingatlanközvetítő irodához, és kérik a közvetítők segítségét - olvasható az elemzésben.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel