Az ingatlanközvetítő adatai szerint van még hova fejlődni, hiszen a panelek esetében például a D, E, F besorolás teszi ki az állomány háromnegyedét, ebből is a D kategória adja az összes panellakás 40 százalékát. Azon kevés panellakások, amelyek ennél is jobb energiatanúsítvánnyal bírnak, természetesen nemrég estek át egy felújításon, de a panelprogram népszerűsége ellenére is csak minimális esetben érik el az A-kategóriát, a még kiváló B besorolás 11 és a szintén kitűnő C pedig 7 százalékot tesz ki.

A családi házak esetében az F (31 százalék), a tégla lakásoknál pedig a G (25 százalék) a leggyakoribb besorolás, és mindkettőnél szépen látszik az egyenletes darabszám csökkenés ahogy haladunk a magasabb kategóriák felé. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a 2000 után épült tégla lakások 80 százaléka már a három legjobb kategóriába tartozik, míg a házak közül - ugyanezt az időszakot nézve - 67 százalék.

Természetesen vannak különbségek a vidék és a főváros között is: míg a vidéki ingatlanállományból a legnagyobb arányú kategóriát az F teszi ki 22 százalékkal, addig Budapesten az összállományból a G besorolás csúcsosodik ki 28 százalékkal. Ez utóbbi adat elsősorban a közepes állagú, főleg belvárosi, 45 négyzetméter körüli bérházi lakások miatt alakult így, amely nagy forgalmat bonyolít az ingatlanpiacon.

A Duna House várakozásai szerint jövőre változhat a helyzet, miután kötelező lesz az ingatlanhirdetések mellett feltüntetni a lakás energetikai besorolását is. Ez a változtatás elvileg január 9-től lépne életbe, de egyelőre nem tiszta a tervezet szövegezése, miszerint csak akkor kellene kötelezően feltüntetni a besorolást, ha már rendelkezésre áll a tanúsítvány - írja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.