Felmerülhet-e az összefonódás, kartellezés gyanúja a kézilabdacsarnokokat építő győztes cégek esetében? - tette fel a kérdést Szabó Tímea, a Párbeszéd párt társelnöke, parlamenti képviselő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, aki az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlója a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. felett.

Szabó kérdésében szóvá tette, hogy mindössze három építőipari vállalkozást hívott meg a BMSK a szegedi kézilabdacsarnok tervezési-építési közbeszerzésén. A szegedi létesítmény - hasonlóan a budapesti multifunkciós és a tartalékhelyszínként tervezett tatabányai csarnokhoz - a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű, férfi kézilabda Európa-bajnokságra készül. A legalább nyolcezer fő befogadására tervezett szegedi csarnok kivitelezésére a veszprémi Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft.-t, a budai Vár felújításában és átépítésében is részt vevő Laki Épületszobrász Zrt.-t, valamint a Győrről induló vállalkozó, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft.-t (WHB) kérték fel ajánlattételre. Közülük a WHB tette a legkedvezőbb, nettó 27,4 milliárd forintos ajánlatot (a társaság alvállalkozóként a Hajós Építész Iroda Kft.-t is bevonja a szerződés teljesítésbe) - derül ki az ajánlatokat összegző dokumentumból.

Kapcsolódó

Csak a kiválasztottak tehettek ajánlatot

A szegedi csarnok pályázatánál is "a hirdetmény nélküli közbeszerzési formulát alkalmazták, vagyis nem jelentkezhetett rá kívülről senki, csak olyan cég, amelyik felkérést kapott a BMSK-tól. Ezzel a jogi kiskapuval gyakorlatilag európai másik pályázó nem is vehetett részt a tenderen, azaz nem volt biztosítva az éles verseny által vélelmezhető árcsökkentő hatás. Ráadásul a szóba jöhető nagy építőipari cégek, amelyek elnyerték az egyes tendereket, nem versenyeztek egymással érdemben a másik két csarnok megépítésében. Így alakult ki, hogy a Market Építő Zrt. fogja felépíteni a fővárosi multifunkcionális csarnokot, a tatabányait a Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte, míg a szegedi építésére a WHB tette a legkedvezőbb ajánlatot. Erről az a következtetés is levonható, hogy akár háttérben megegyeztek és felosztották egymás között a projektek, tendereket" - írta képviselői kérdésében Szabó Tímea.

Ezzel kapcsolatban az ellenzéki képviselő megkérdezte Bártfai-Mager Andreától, hogy

  • miért a hirdetmény nélküli, meghívásos közbeszerzési formát alkalmazták ahelyett, hogy minden, akár európai ajánlattevő számára is elérhető nyílt közbeszerzést folytattak volna le, hogy kevesebb közpénzből lehessen megépíteni a csarnokot?
  • A közbeszerzésre vonatkozó uniós rendelkezésekkel mennyire tartja összeférhetőnek az alkalmazott közbeszerzési jogszabályt?
  • Áttér-e jövőben BMSK a nyílt közbeszerzési eljárásokra?
  • Felmerülhet-e az összefonódás, kartellezés gyanúja a kézilabdacsarnokot építő győztes cégek esetében miután egymással nem versenyeztek a többi csarnok megépítéséért?
  • Készül-e panaszt tenni, vizsgálatot indítani?

Fónagy: minden megfelel a jogszabályoknak

A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzések lebonyolításának oka, hogy az eljárások időigénye semmiképpen se veszélyeztethesse az Eb megrendezését, illetve az annak kapcsán vállalt nemzetközi kötelezettségeket, különös tekintettel a határidőre - írta a képviselői kérdésre adott válaszában a tárca nélküli miniszter megbízásából Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára. Fónagy szerint a BMSK jogszerűen alkalmazta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amely megfelel az Európai Bizottság által is elfogadott, uniós irányelvekhez igazított hazai közbeszerzési törvénynek. Az eljárások kapcsán pedig az ajánlatkérő nem észlelt, illetve nem feltételezte a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti magatartást, illetve döntést a vállalkozások körében, így azt nem is jelezte a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Törvénybe foglalt kivételezés

A nyilvános hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéseket egy, a parlamenti többség által márciusban elfogadott törvény teszi lehetővé: a magyarországi nemzetközi nagyeseményekről szóló törvény szerint a kézilabda Eb-hez kapcsolódó beruházások és rendezvények lebonyolítása kiemelkedően fontos közérdek, ezek megvalósítására az ajánlatkérő minden esetben jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást alkalmazni.

A három csarnok megvalósítására kiírt közbeszerzések dokumentumaiból kiderül, hogy az állami ajánlatkérők, a budapesti multifunkciós csarnoknál a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK), míg a tatabányai és a szegedi csarnoknál a BMSK nyilvános hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást bonyolítottak le a kivitelezők kiválasztására, csak öt, illetve három cégtől kértek ajánlatot. A budapesti csarnoknál a nyertesként kihirdetett Market Építő mellett a felcsúti Fejér-B.Á.L. Zrt.-től, a szegedi KÉSZ Építő Zrt.-től, a határkerítést építő metALCOM Zrt.-től és a WHB-től kértek ajánlatot. A tatabányai, hatezer fő befogadására alkalmas sportcsarnok építésére a Mészáros Lőrinc és három gyerekének tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L.-t választották ki nyertesnek (amely egyik kedvelt partnerével, a Épkar Zrt.-vel együtt építhet), nettó 18,5 milliárd forintos ajánlattal. Itt a másik két felkért ajánlattevő a soproni székhelyű Fertődi Építő Zrt. és a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. volt.

Átpasszolták a labdát

Három év múlva férfikézilabda Euró­pa-bajnokság, míg 2023-ban atlétikai világbajnokság lenne Budapesten. Azt kérjük Karácsony Gergelytől, hogy foglaljon állást arról, támogatja-e ezeknek a világeseményeknek a budapesti megrendezését. Ahogy eddig sem pályáztunk és rendeztünk meg nagy sporteseményt Budapesten a fővárosi önkormányzat beleegyezése nélkül, úgy ezután sem fogunk. Így, ha Karácsony Gergely visszavonja a korábban megadott fővárosi támogatást, akkor nincs más választásunk, lemondjuk ezeknek az eseményeknek megrendezését és felmondjuk a nemzetközi szerződéseket - ismételte meg a kormányfő közlését Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Magyar Nemzetben csütörtökön megjelent interjúban.