Franciaország az asztalra csapott és az elmúlt napokban deklarálta, hogy szigorúbb adózási szabályozást szeretne uniós szinten az olyan vállalatokra vonatkozóan, amelyek "nem veszik ki a fair részüket" a teherviselésből. A francia felháborodás abból eredt, hogy a San Francisco-i székhelyű Airbnb kevesebb mint 100 ezer eurót fizetett be adóba Franciaországban az elmúlt évben, miközben több mint 10 millió francia felhasználója van az országban.

A franciák szerint  túl kevés adót fizetett be a szállásfoglaló online platformot üzemeltető cég, Bruno Le Maire pénzügyminiszter szerint pedig ez elfogadhatatlan. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos - aki korábban szintén töltött be pénzügyminiszteri posztot Franciaországban - is "sokkolónak" nevezte a befizetett adó mértékét.

Kapcsolódó

Jön a francia-német javaslat

Sajtóhírek szerint az uniós pénzügyminiszterek szeptember 16-i tallinni ülésének napirendjén is szerepelni fog az a kérdés, hogy hogyan lehet az olyan lakáskiadó platformokat, mint amilyen az Airbnb is rábírni az adók befizetésére. Párizs és Berlin bejelentette, hogy egy közös javaslattal állnak elő szeptember közepére, miután az Európai Bizottság és az OECD túl lassan reagál (ebből a szórásból azonban az AFP szerint vélhetően a Google, az Amazon és a Facebook sem fog kimaradni).

Az Európai Bizottság is bejelentette már, hogy a Franciaország és Németország által közösen benyújtott javaslatot megvizsgálja és megteszi a saját javaslatait arra vonatkozóan, hogy a közösségi gazdaságot (sharing economy) hogyan lehet a legjobban kezelni. A bizottság ugyanakkor azt is megjegyezte az Euobserver szerint, hogy a helyzet azért nem egyszerű, mert az adóügyi döntések tagállami hatáskörben vannak.

Ez "alapvetően" más

Airbnb ugyanakkor úgy reagált, hogy "alapvetően különbözik azoktól a vállalatoktól, amelyek nagy összegű pénzeket vonnak ki azokból az országokból, ahol működnek". A cég szerint üzleti modellje "egyedi", mert a pénz nagy része a helyiek kezében marad, akik kiadják a lakásaikat. A francia gazdaság teljesítményéhez pedig a vállalat csak az elmúlt évben 6,5 milliárd euróval járult hozzá.

Az Airbnb eközben azt is hangsúlyozta, hogy ők szabálykövetők, minden adót befizetnek azokban az országokban, ahol működnek. A francia irodájuk pedig marketingszolgáltatásokat végez és minden vonatkozó adót befizet, beleértve hozzáadottérték-adót (magyarországi megfelelője az áfa) is - idézi a közleményt az Euobserver.

Az Airbnb a Bloomberg szerint 2008-ban adta ki az első szobát, és a tavalyi év második félévében vált először nyereségessé. A szállásközvetítő portál általában 6-12 százalékos jutalékot szed a vendégek után, míg egy kis összeget az ingatlant kiadóktól. Az Airbnb több mint 190 országban érhető el és több mint 3 millió ingatlan szerepel rajta. A magántulajdonban lévő cég ugyanakkor nem közöl pénzügyi adatokat, de az értéke becslések szerint meghaladja a 25 milliárd eurót. Az Európai Bizottság a cég működésében már kifogásolta az USA-val és néhány uniós tagállammal (például Írországgal és Luxemburggal) kötött adómegállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a techóriás alig fizessen adót Európában - jegyzi meg az Euobserver.

Párizsban már volt szigorítás

A párizsi városi tanács december 1-től tenné kötelezővé egy regisztrációs szám kiváltását a városházától a lakásukat rövid időre kiadni szándékozók számára a hirdetés közzététele előtt. A szabályozás szerint a szállásközvetítő portálon évente 120 napra lehetne ingatlant rövid távú kiadásra hirdetni, a hatóságoknak pedig könnyebbé tenné a dolgát az adók beszedésére - jegyzi meg a Guardian.

Párizsban a szigorúbb fellépésnek az eredménye, hogy 2017 első félévében a tízszeresére ugrott az Airbnb-n keresztül apartmanokat kiadók büntetése. A városvezetés szerint 128 szálláshely (egység) 31 tulajdonosától 615 ezer eurónyi büntetést szedtek be azért, mert a szálláshelyet egy éven belül 120 napnál hosszabb időszakban adták ki - írta az AFP a városháza egyik tisztviselőjére hivatkozva. A törvény megsértéséért kiszabható maximum büntetés is 50 ezer euróra duplázódott meg tavaly novemberben.

Franciaország egyébként az Airbnb számára a második legnagyobb piacnak számít az USA után, Párizsban pedig 65 ezer szálláshely szerepel a portálon, míg további 35 ezer más hasonló online platformokon. Az AFP szerint a városvezetés azért kezdett el szigorítani a rövid távú kiadások szabályán, mert az Airbnb-n és a más hasonló oldalakon keresztül történő bérlés olyannyira elharapózott, hogy bizonyos városrészekből szinte az összes lakó elköltözött.

A lázadás éve

Az Airbnb ellen azonban Európa-szerte más turistaközpontokban is "lázadnak", különösen Spanyolországban, mégpedig azért, mert ömlenek a turisták bizonyos helyekre és nehezebbé teszik a hagyományos hotelek életét. Barcelonában például turistaellenes tüntetésekhez vezetett az Airbnb-nek tulajdonított helyi lakáskiadás hatása, Mallorcán és San Sebastiánban pedig augusztus 17-ére szerveznek hasonló megmozdulásokat, amely - a Guardian szerint - az egyik legnagyobb baszk kulturális fesztivál, a Semana Grande idejére esik.

Ibizán a hatóságok korlátokat akarnak bevezetni a turisták számára kiadható szobák kapacitására, illetve az Airbnb-n és a Homeaway-en hirdetőknek pedig engedélyhez kötnék a szoba-, lakás- illetve házkiadást. Ha a tulajdonos csak engedély nélkül adja ki az ingatlant, akkor 40 ezer, ha pedig azt még az Airbnb-n is hirdeti, akkor a törvény megsértéséért akár 400 ezer eurós büntetést is fizethet. Más spanyol szigeten is érvényben van már hasonló limit.

Olaszországban is borult már a bili: az 55 ezer lakosú, évi 20 millió turistát fogadó Velencében tüntettek kétezren az emelkedő lakbérek, a nagy turistahajók és az általuk okozott szennyezés ellen. Júniusban arról is szó volt, hogy meg fogják tiltani, hogy még több szálláshelyet nyissanak a városban.

Mi a helyzet itthon?

A helyieknek nemcsak a turisták tömegei teszik pokollá sok helyen az életüket, de az Airbnb megjelenésével az ingatlanárak mellett a bérleti díjak is sok helyen elszálltak. Budapestre is igaz ez, ahol például a belvárosban szinte teljesen eltűntek a piacról az albérletek. A Balla ingatlan ugyanakkor úgy vélte egy nemrég kiadott elemzésében, hogy a bérleti díjak nagyon magas szinten ragadtak, már a bérlők végső tűrőképességének határán járnak, így jelentősebb emelésre már talán nem kell számítani.

Ugyanakkor a magyar kormány háza tájáról is hallani mozgolódásokat. Július közepén írt a Világgazdaság arról, hogy külső szakértők bevonása mellett elkezdődtek az egyeztetések a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a rövid távú lakáskiadásnak, benne az airbnb-zésnek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) által évek óta szorgalmazott újraszabályozásáról.

A szállodaszövetség ötpontos javaslatsort állított össze, amelyben a kereskedelmi szálláshelyekkel azonos adózás bevezetése, a kiadható napok éves szintű korlátozása, minimális egészségügyi és biztonsági követelmények előírása, valamint a közvetítő platformok felelősségének meghatározása is szerepel.

Budapesten mintegy nyolcezer airbnb-s lakás lehet, amelyekről alig tudni valamit, noha a vendégforgalomból egyre nagyobb szeletet hasítanak ki. A módosítással a cél az lenne, hogy megszüntessék az olyan - Airbnb címszó alatt megjelent - lakáshoteleket, amelyek szállodaként működnek, de nem úgy adóznak. Ilyen épületeket már kifejezetten a befektetőknek építenek, és cégek adják ki a szállásokat.