2022 februárjában átlagosan 138 nap telt el az építőipari szakemberek megkeresésétől a munka megkezdéséig, ami  alig néhány százalékos emelkedés a múlt évi adatokhoz képest, és változatlanul extrém hosszú, az ideális egy-két hónappal szemben. Jó hír, hogy a jelenlegi trendek alapján túl van a tetőponton és az év második felétől várhatóan csökkenni fog a szakemberhiány mértéke, a kifutó támogatások, valamint a visszafogottabb önkormányzati beruházások hatására mérséklődő kereslet miatt – vélekedik Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Tolna és Heves megyében kell a legkevesebbet, 111 illetve 123 napot várakozni. Budapesten 124 napot,  Komárom-Esztergom megyében 126 napot kell várni szakemberre. A szakemberhiány miatt Nógrád és Csongrád-Csanád megyében kell a legtürelmesebbnek lenni  (154  és 152 nap az átlagos várakozási idő).

Kapcsolódó

Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94 napot, ácsokra 106, festőkre 115 napot. A  gépész megérkezésére átlagosan 148 napot, bádogosra 140 napot, burkolóra 136 napot, villanyszerelőkre 135 napot kell szánni.

A drágulás durván beleszólt az építkezők terveibe

A Mapei Kft. kutatása megvizsgálta az építési és felújítási költségek áremelkedésének hatását. Az eredmény megdöbbentő: az áremelkedések hatására az építkezők, felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein. Ezen belül a válaszadók 7 százaléka felhagyott az építkezési, illetve felújítási terveivel, míg további 27 százalék lejjebb adott belőlük, például olcsóbb, alacsonyabb minőségű anyagok beépítésével.

Csongrád-Csanád és Baranya megyében minden tizedik terv meghiúsult emiatt, Tolna  és  Békés megyében 3 illetve 4 százalékuk.

A terveiket módosítók aránya országosan 27 százalék. A legtöbben, 35 százalék, Hajdú-Bihar megyében döntöttek így, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében, 32-32 százalék, Bács-Kiskun és Fejér megyében 31-31 százalék; a legkevesebben Tolna megyében, 18 százalék, valamint Baranya megyében, 20 százalék, Nógrád megyében, 21 százalék.

Országosan az építkezők, felújítók 15 százaléka arról tudósított, hogy az áremelkedés hatására csúszott a beruházás befejezése. Ez leginkább (25 százalék) Tolna, valamint Veszprém és Bács-Kiskun (19-19 százalék) megyét érintette. A legkisebb mértékben pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyét, 11-11 százalék, valamint Baranya, Békés és Hajdú-Bihar megyét, egyaránt 12-12 százalék.

A költségek megemelkedéséről az építkezők és felújítók csaknem fele, 48 százaléka számolt be: a legtöbben Tolna megyében (56 százalék), a legkevesebben Nógrád és Vas megyében (40 százalék).

Mindössze a válaszadók 19 százaléka állítja, hogy az áremelkedés nem volt hatással az építkezésére, felújítására, mert például még előtte befejezték azt, vagy beszerezték az alapanyagokat. Legtöbben Budapesten (25 százalék), a legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (14 százalék) voltak ilyen szerencsések.

Az országos kutatás 3580 fő megkérdezésével készült.

Markovich Béla úgy véli, hogy mind a szakemberhiány, mind az emelkedő építési költségek miatt létfontosságú, hogy az építkezők és felújítók sokkal jobban figyeljenek a megrendelésekre, hogy elkerüljék a kontárokat. A szakember azt tanácsolja, hogy csak valós referenciákkal rendelkező szakembert bízzunk meg, aki már bizonyított a múltban. Csak akkor adjunk megrendelést, ha ismerjük a szakembert, láttuk már a munkáját és a munkája alapján megbízhatónak ítéljük. A munkának higgyünk, ne a szavaknak - hangsúlyozza.