Idén a második negyedévben 29 százalékkal több lakás eladását regisztrálták, mint egy évvel korábban, a lakáspiaci forgalom nagysága minden 2010 óta ismert értéket meghalad, és már a válság előtti szintet közelíti - írja a KSH.
| Év | Eladott | Ebből használt | Ebből új | Eladásra épült |
| 2007 | 191,2 | n.a. | n.a. | 17,9 |
| 2008 | 154,1 | 140 | 14,1 | 17,4 |
| 2099 | 91,1 | 82,9 | 8,3 | 16,9 |
| 2010 | 90,3 | 85,5 | 4,8 | 10,7 |
| 2011 | 87,7 | 83,9 | 3,9 | 4,8 |
| 2012 | 86 | 83,3 | 2,6 | 3,5 |
| 2013 | 88,7 | 86,4 | 2,3 | 3,2 |
| 2014 | 113,8 | 110,5 | 3,3 | 3,4 |
| 2015 | 131,4 | 130,7 | 3,4 | 3,1 |
| 2016 I.-II. n.év | 58,9 | 57,5 | 1,4 | 1,9 |
| Forrás: KSH | ||||
2016-ban a használt lakások piacán eddig 9,9 százalékos tiszta áremelkedés következett be az előző év átlagos árszintjéhez képest. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Közben az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott el, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kissé csökkent és 2,3 százalékkal alacsonyabb lett, mint 2015-ben volt.
A használt lakások ára 2016 első felében meghaladta a 2008 évi nominális szintet, a 2010. évi bázisnál pedig 14,9 százalékkal magasabb. Az új lakások ára már 2015-ben átlépte a 2008-as szintet, azóta további 8,3 százalékkal emelkedett. 2016-ban az új lakások 19,2 százalékkal voltak drágábbak, mint 2010-ben.
Reálértéken ugyanakkor még alacsonyabbak a lakásárak, mint a válság előtt. A fogyasztói árindexszel való korrekció után az új lakások 10, a használt lakások átlagosan 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint 2008-ban.
2016 első két negyedévében Budapesten tovább gyorsult a használt lakások árának emelkedése, a 2015. évi 17,4 millióról 19,5 millió forintra nőtt az átlagár, 25 százalékkal átlépve a 2008-ban mért nominális szintet. Ezzel Budapesten már reálértéken is a válság előtti szint fölé nőtt az átlagár 2,6 százalékkal.
2015 óta a megyeszékhelyeken is drágultak a használt lakások, átlagosan 6,7 százalékkal, míg a kisebb városokban és községekben 3,1 illetve 4,7 százalékkal tovább csökkentek az árak.
Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára a 2015-ös 290 ezer forintról 338 ezer forintra nőtt. A megyeszékhelyeken 177, a kisebb városokban 129 ezer forint az átlagos fajlagos lakásár. A községi árak a budapestiek ötödét sem érik el (68 ezer forint), míg az agglomerációkon kívüli településeken mindössze 53 ezer forint az átlagár.
A területi árkülönbségek növekedését az agglomerációkban is kimutatja a KSH. A budapesti agglomerációra egyelőre nem terjed ki a fővárosra jellemző gyors drágulás, az árak egyelőre elmaradnak a válság előtti szinttől. Egyetlen kivétel az északnyugati szektor, amely 26 millió forintot meghaladó árszintjével mára az ország legdrágább területei közé került.
Budapesten valamennyi kerületben elérték az árak a 2008. évi szintet, azonban a drágulás mértéke rendkívül széles skálán mozog. A legnagyobb, 50 százalékot meghaladó mértékű növekedés a pesti belső kerületekben zajlott le (V., VI., VII. kerület), míg a legdrágábbnak számító budai kerületek e téren a rangsor közepén helyezkednek el. A legkisebb, 10 százalék alatti áremelkedés a külső pesti kerületekre jellemző (XVI-XVIII. és a XX-XXI. kerület), a XXIII. kerületben pedig a 2008-as szinttel megegyező a 2016 első két negyedévében eladott lakások átlagos ára.
Hogy állunk nemzetközi összehasonlításban?
Idén a második negyedévben az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2010. évi érték 105,4 százalékát teszi ki, míg az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt volt (101,5 százalék). 2014 első negyedéve óta a magyar lakásárindex meredeken emelkedett, és 2015 elejére átlépte a 2010. évit, valamint az EU átlagát is. 2016 első negyedévében az Eurostat módszertana szerinti összevont lakásárindex magyarországi értéke 114,4 százalék volt.
A legtöbb európai országban emelkedtek a lakásárak. Horvátországban, Cipruson és Olaszországban ugyanakkor kisebb, 1 százalék alatti csökkenést mértek. Kiugró, 7 százalékos volt a drágulás a lettországi piacon, 3 százalék fölötti Észtországban, Litvániában és Portugáliában, valamint az itt ugyancsak adatokat közlő Norvégiában is.
A környező országok mindegyikére az EU átlagát meghaladó ütemű növekedés volt jellemző. 2016 második negyedévében Szlovéniában 1,9, Ausztriában 2,3, Szlovákiában 2,6, Romániában pedig 2,8 százalékkal lettek drágábbak a lakások, mint az előző negyedévben.