Ki nem találná, milyen új feladatot kapott Nógrádi György!

Még mindig nem rendeződött a tavalyi milánói világkiállítás magyar pavilonjának sorsa (az expó 2015. május 1-jétől október 31-ig tartott nyitva). A hivatalosan Életkert nevet viselő pavilont a formája miatt gyakran sámándobként is említették a sajtóban.

Szőcs Géza, az olaszországi világkiállításon való magyar részvétel kormánybiztosa 2015 decemberében jelentette be, hogy a pavilon a kormány döntése értelmében Karcagra kerül, és a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatja majd be. A pavilon bontásának határideje 2016. május 31. volt. A tervek szerint a karcagi újraépített, kulturális és hagyományőrző tevékenységeket befogadó épület 2017-ben nyitotta volna meg kapuit a közönség előtt.

Óriási siker és elismerés Magyarországnak

A kormánybiztos 2016. január elején viszont már arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy a világkiállítás szervezői felkérték Magyarországot, maradjon a magyar pavilon az expó területén, és az ott létrejövő Olasz Technológiai Intézet épületegyüttesének része legyen. Szőcs szerint az olasz megkeresés óriási siker és elismerés Magyarország, valamint az épületet tervezők és kivitelezők részére is. A sikert Makovecz Imre által a sevillai világkiállításra tervezett pavilon sikeréhez hasonlította.

Az olaszok meggondolták magukat

Majd 2016 augusztus végén újabb fordulat történt, a magyar kormány arról döntött, hogy a pavilont az állam hazaszállítja és újra felépíti Karcagon, s erre egymilliárd forintot szán. Korábban a pavilon lebontására és a terület rendbe tételére már elkülönítettek 650 millió forintot. Szőcs Géza néhány nappal később azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy az olasz fél meggondolta magát, mégsem tart igényt a magyar pavilonra, amely így "gond nélkül hazatérhet". Az expó területének tulajdonosa más módon kívánja hasznosítani a telket. A pavilon bontására megadott határidő ugyan lejárt májusban, de az olaszok visszalépése miatt a magyar félnek Szőcs szerint nem kell szankciótól tartania.

Mire költötték az 1,7 milliárdot?

A közelmúltban Kunhalmi Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő nyújtott be a parlamentben írásbeli kérdést Balog Zoltán kultúráért felelős miniszterhez, hogy megtudja, mi a tárca aktuális álláspontja a pavilon jövőjéről, mennyibe került eddig az építmény a magyar állampolgároknak, és hogy mire költötték a lebontásra és az itthoni újraépítésre elkülönített 1,7 milliárd forintot. "Az expó magyar pavilonjának eddigi költségei ismereteink szerint már meghaladták a 8 milliárd forintot" - írta kérdésében a parlamenti képviselő. Szőcs Géza korábbi nyilatkozatában 5-6 milliárd forintra becsülte az összes költséget, amit a pavilon tervezésére, felépítésére, működtetésére és a fellépők díjazására költöttek.

Kunhalmi kérdésére Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára válaszolt, mivel a tárca felügyeli azt - a Carpathia Kft. átalakulással idén januárban, 1,433 milliárd forintos alaptőkével létrehozott - Kárpátok-Alpok Zrt.-t, amelyet kijelöltek a pavilon bontási, hazaszállítási és újraépítési feladatainak irányítására és lebonyolítására.

Szőcs javasolta a karcagi újraépítést

Az államtitkár válaszából az derül ki, hogy a bontásra és újraépítésre elkülönített 1,7 milliárd forintot még nem használták fel. Fónagy azt írta, hogy a tavalyi milánói világkiállításon való magyar részvétellel kapcsolatos összkormányzati feladatok végrehajtásának koordinációjáért Szőcs Géza volt a felelős, s az ő megbízatása 2016. szeptember 30-án megszűnt. Szőcs Géza felelt a pavilon bontásával és hazahozatalával kapcsolatos feladatokért, továbbá ő tett javaslatot a kormány számára a pavilon Magyarországon történő újraépítésének helyére és az újraépített pavilonban ellátandó feladatokra - olvasható a válaszban.

A hazaszállítás és újraépítés az állami tulajdonú Kárpátok-Alpok Zrt. feladata. Szőcs Géza már nem kormánybiztos, de tagja a Kárpátok-Alpok Zrt. igazgatóságának. (Szőcs korábban kultúráért felelős államtitkár is volt, jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök kulturális tanácsadója, miniszterelnöki megbízottként).

Már jelentős előkészületeket tettek

"A Kárpátok-Alpok Zrt. az expó előírásainak megfelelően jelentős előkészületeket tett a bontási folyamat előkészítése érdekében. A Kárpátok-Alpok Zrt. szakértők bevonásával elkészítette az egységes szerkezetbe foglalt megvalósítási tervet, a bontási tervdokumentációt, a bontás, rekultiváció, szállítás és a magyarországi újraépítés előzetes költségkalkulációját. Az Expo részére leadták a bontási folyamat ütemtervét. A bontás és rekultiváció végső határideje az Expo külön engedélyével 2017. május 1. - írta válaszában a pavilon jövőjéről Fónagy János.

Hányatott sorsú pavilon, hányatott sorsú paviloncég

A magyar pavilon megvalósításával megbízott Carpathia Kft. 2016 januárjában váltott nevet és cégformát, s alakult Kárpátok-Alpok Zrt.-vé. A teljes nevén Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft. jogelődje pedig az egykori állami Dialóg Filmstúdió Vállalatból létrejött Dialog Filmstúdió Kft. volt, amely 2012-2013-ban végelszámolás alatt volt. A tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azonban 2013 decemberében megszüntette a végelszámolást, és a működés folytatásáról döntött - új néven, új székhelyen, új tevékenységgel.

Az így létrejött Carpathia Kft. fő feladata a milánói világkiállítás magyar pavilonjával kapcsolatos tervezési és előkészítő, majd a megvalósítását érintő feladatok ellátása volt. A pavilont a tervezésétől élénk sajtóérdeklődés kísérte, ugyanis végül nem az a terv valósult meg, amelyet a pavilonra kiírt ötletpályázaton az első helyre soroltak, hanem a másodiké. Később többek közt az keltett sajtóvisszhangot, hogy a rendezvény lebonyolításra kötött szerződéseket csak közadatigénylés keretében adta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Indexnek.