A határozat kitér arra is, hogy az állami költségvetés Országgyűlés fejezeténél - a múlt évi költségvetésből megmaradt - 8 milliárd 749 millió forintos, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeténél keletkezett 415 millió forintos maradványt erre a célra használják fel. A határozat melléklete szerint a Steindl Imre program működési célú támogatása 160 millió, míg a felhalmozási célú támogatása 8 milliárd 271 millió forinttal növekszik.
Lebontották
A Kossuth tér 6-8. szám alatti, volt MTESZ-székházat - amit kisajátítással szerzett meg tulajdonosaitól az állam - a Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Építő Zrt. bontotta le, korábbi közlés szerint 700 millió forintért. A munkák miatt a 2-es metró november vége óta nem áll meg a Kossuth téren. A bontás befejezését 2017. márciusra tervezik, majd az új irodaépület építésével folytatódik a kivitelezés (feltételezhetően már kiválasztották a kivitelezőt, nem nyilvános közbeszerzésen).
A meglévő, Széchenyi rakparti képviselői irodaház (a volt MSZMP székház, a köznyelvben Fehér ház) csak a képviselők elhelyezésére szolgál, az új irodaházba az őket kiszolgáló, jelenleg a Parlamentben működő Országgyűlés Hivatala költözik.
Drága projekt
Az Országgyűlés sajtófőnöke korábbi tájékoztatásából is kiderült, hogy drága beruházás lesz ez, mert a "Kossuth tér arculatába illeszkedő, az eredeti, Hültl Dezső által 1928-ban készített homlokzati terveknek megfelelő, de minden más szempontból korszerű irodaházat" terveznek építeni. A beruházás befejezését 2018 második felére tervezik.
Föld alatti alagút is épül
A projektet a biztonsági elemeken túl az is drágítja, hogy az új irodaházat földalatti folyosóval kötik össze a Parlament épületével, a Kossuth tér alatt.
A földalatti folyosó "mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a beléptetés és biztonsági ellenőrzés pontját az Országház falától minél távolabb toljuk" - válaszolta korábban az Országgyűlés sajtóirodája az Indexnek. Továbbá "a folyosó megépítése megkönnyítené az Országgyűlés Hivatalának munkáját, a képviselők és a háttérmunkát végző apparátus együttműködését is, ugyanis ha nem lenne zárt folyosó, akkor a két épület között csak úgy lehetne átjárni, hogy állandóan újra és újra át kellene esni a ki- és beléptetésen, a biztonsági ellenőrzésen" - áll a válaszban.
A metrókijárat feletti ingatlant a rendszerváltáskor kapta meg a MTESZ, amelynek egy részét eladta; az épületnek több tulajdonosa és bérlője is volt, a MTESZ-nek viszont a tulajdonjog átruházási szerződés ellenére csak egy kis részre jegyeztek be tulajdonjogot a földhivatalban, e "formai hiba" kijavítását többször is kezdeményezték az állami vagyonkezelőnél, de erre 2013-ig nem került sor. Az épületet végül egy törvénymódosítás nyomán kisajátította az állam.