Tíz-tizenötezerrel embernek lesz kevesebb munkája és még egyszer ennyi, kiskeresetű kereskedelmi dolgozónak lesz lényegesen kevesebb a fizetése a hétvégi bérpótlék csökkenése, azaz a vasárnapi zárva tartás miatt. A veszteséges működés tiltása és az élelmiszer-kereskedőket sújtó új adók pedig mindenképpen áremelkedéshez vezethetnek - sorolta az elmúlt napok jogszabályváltozásainak közvetlen hatásait a Napi.hu kérdésére Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) elnöke.
Mintegy 870 ezer háztartás, azaz körülbelül két és félmillió ember jár rosszul, ők azok, akik eddig vasárnap intézték a bevásárlásaikat, és akiktől azt várná a kormány, hogy ha a szükség úgy hozza, szokjanak át a közeli kisboltba, ám ez minden bizonnyal nem fog megtörténni - véli az MBSZ elnöke. A ruházati kereskedelem árbevétele várhatóan néhány százalékkal csökkenhet, mert kiesik a vasárnapi impulzusvásárlások száma, a bevásárló központokba mozizni betérők a film előtt vagy után nagyjából ennyivel növelik e részpiacot.
A mozitól függ, hogy dönt a bevásárlóközpont vezetése
A hipermarketeket egyformán rosszul érinti a döntés, a bevásárló központoknál a mozi és más szórakoztató létesítmény léte vagy nem léte döntheti majd el, hogy kinyitnak-e vasárnap - mondja Gyalay-Korpos. A szórakoztatás nélküli központok minden bizonnyal zárva tartanak majd. Ott, ahol a mozi jelentős számú látogatót vonz, valószínűleg megtalálják a módját, hogy a filmnézésre érkezőket továbbra is fogadhassák. Erről az egyes központok üzemeltetői, tulajdonosai döntenek.
Leállhatnak a tervezett fejlesztések?
A készülő és tervezett fejlesztések sorsát is nagyon megnehezíti az új szabályozás - fejtegette a szakember. (Jelenleg három budapesti bevásárlóközpont kapott felmentést a plázastop alól és készül piacra lépni a következő 2-4 évben: az Etele City Center, a Mundo és az ECE csoport óbudai bevásárlóközpontja.) A bérbeadásnál a megfelelő mágnesbérlők megnyerése a legfontosabb, miattuk térnek be a vásárlók, és jellemzően ők foglalják el a központok területének 40-45 százalékát. Ebbe a körbe tartoznak az ismert divatmárkák mellett az élelmiszer-kereskedő láncok, akiknek a helyzete most nem csak a vasárnapi bezárás miatt bizonytalanodott el, hanem az őket sújtó új adók és a veszteséges működés megtiltása okán is. Az élelmiszer-kereskedő multikat (és nem csak őket) e tényezők a terjeszkedés,a fejlesztések visszafogására, akár kivonulásra is késztethetik - emeli ki az MBSZ elnöke.
Gyalay-Korpos azért is csalódott, mert a döntés annak ellenére megszületett, hogy a szakma csaknem két tucat képviselője háromszor is tárgyalt, egyeztetett a nemzetgazdasági tárcával, és ezeken a találkozókon az összes negatív hatást ismertették.
A veszteségesség megtiltását megkerülő franchise üzemeltetés, a láncok szétaprózása valóban egy lehetséges modell, azonban nem biztos, hogy a hagyományosan, évtizedek óta nem így működő kereskedők át akarnak-e állni erre a struktúrára, s ha igen, az is milyen távon teljesülhet - tette hozzá az MBSZ elnöke, aki szerint az intézkedések egyértelmű vesztese a fogyasztó, aki korlátozva lesz abban, hogy mikor vásárolhat és valószínűleg többet is fizethet majd az elérhető üzletekben az élelmiszerekért, mint eddig.