A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A zártkerti piac fellendülését a családok eladósodása, az energia-, a zöldség- és gyümölcsárak egekbe emelkedése mellett a helyi adók növekedése táplálja. A Nyugat-Dunántúl határ menti térségeiben elsősorban az élteti a piacot, hogy egyre több, a határ túloldalán munkát vállaló család csak ilyen otthont engedhet meg magának. Az elmúlt időszakban már bérlők is szép számmal jelentkeztek a hosszú éveken át eladhatatlannak tartott "bungikra."

A nagyvárosok környékén az is növeli a keresletet, hogy a hobbikertekben egyre több a szép, télen is lakható, felújított ház, sőt néhány helyen még kis boltok és más kereskedelmi létesítmények is nyíltak. Az árak növekedésében az is közrejátszik, hogy befektetők vásárolnak meg olyan területeket, amelyeket várhatóan belterületté, illetve lakóövezetté nyilvánít az önkormányzat.

Az infrastruktúrát is fejleszteni kellene

A lakók számának gyarapodása egyre több gondot okoz a helyhatóságoknak is, hiszen az infrastruktúra fejlesztésére kevesebb pénz jut. Ilyen gondokkal küzdenek többek között Szegeden, Pécsett, Kaposváron, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Veszprémben is. Az egyik dunántúli nagyváros lapunknak nyilatkozó, városfejlesztési ügyekben illetékes munkatársa szerint milliárdos nagyságrendű beruházásokra volna szükség ahhoz, hogy az immár több száz állandó lakót számláló területen legyen vezetékes ivóvíz és csatorna, út, közvilágítás és szemétszállítás.

Kerepesi Györgyi, a veszprémi Kerepesi Ingatlan Bt. cégvezetője úgy látja, a városban lévő lakások, családi házak könnyű kiadhatósága is növeli a keresletet. Elsősorban azok a hobbikertek népszerűek, amelyek akár helyi járatú autóbusszal is megközelíthetők és különböző infrastrukturális beruházásokat is megvalósítottak a térségben.

A zalaegerszegi zártkertpiacon − nagyjából a válság beköszöntével egy időben − akkor kezdődött a fellendülés, amikor minden más ingatlannak az ára csökkenni kezdett. Míg az elmúlt évtized közepén szinte semmit semennyiért nem lehetett eladni, ma egy ezer négyzetméter körüli telken álló, elfogadható állapotú ház ára, ha víz és villany is van, meghaladja a 3 millió forintot. A közelmúltban épültekért, felújítottakért 3,8−4,5 millió forintot is elkérnek. Az árak szép csendben araszolnak felfelé a jelentős építési korlátozások ellenére.

A külföldön munkát vállalók keresik a határmenti zártkerteket

A legmarkánsabb változások a nyugati határ mentén tapasztalhatók, ami elsősorban a külföldi munkavállalásnak köszönhető. Gergácz Mónika, a soproni Gergácz Ingatlan Iroda tulajdonosa szerint a tavasz slágere a zártkert lehet. A nemritkán az ország másik feléből érkező vevők többsége ugyan "helyből" nem ezt keresi, ám sokszor csak erre futja, hiszen 4 millió forint körül még a határ menti falvakban sem lehet lakható ingatlant venni.

Miután egyre nagyobb az érdeklődés az olcsó, később esetleg megvehető, bővíthető, szépíthető lakások iránt, immár az ingatlanok bérbeadására is van példa. Más kérdés, hogy a kínálatban egyre több a jelenlegi formájában használhatatlan, semmilyen közművel nem rendelkező házikó, amelyeken nyomott áron, 2−2,5 millió forintért is nehéz túladni.