A koronavírus-járvány az építőiparra is lecsapott, a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások alapján az ágazat kilátásait egyetlen számba foglaló bizalmi index áprilisban, a márciushoz képest mért 24 pontos csökkenéssel hétéves mélypontjára zuhant. A mutató összes eleme egyaránt durván romlott - írja friss elemzésében a GKI.
Áprilisban az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése drámai mértékben csökkent az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), a mutató hétéves mélypontjára esett. A nyers adatok is nagyon erős csökkenésre utalnak havi alapon. Áprilisban a cégek 6 százaléka számolt be növekvő, 52 százaléka csökkenő termelésről, míg márciusban ugyanez a két arány 8 és 21 százalék volt. Ebben a hónapban a magas- és mélyépítők elégedettsége is zuhant.
A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés is bezuhant áprilisban a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ez a mutató is hétéves mélypontjára esett. A nyers adatok is erőteljes romlásra utalnak havi alapon. Áprilisban a válaszadó vállalkozások 11 százaléka számolt be magas és 38 százaléka alacsony rendelésállományról, szemben a márciusi 16 és 25 százalékkal.
Már csak 4,3 hónapra látnak előre a cégek
A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2020 áprilisában 4,3 hónap. Ez jóval kisebb érték az egy évvel ezelőtti 7,3, illetve az egy negyedévvel ezelőtti 6,1 hónapnál.
Áprilisban a foglalkoztatási várakozások is határozottan romlottak az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Hasonlóan gyenge várakozásokkal nyolc évvel ezelőtt találkozhattunk. A mélyépítők e téren jóval borúlátóbbak, mint a magasépítők. A nyers adatok is negatív változást mutatnak márciushoz képest. A következő három hónapban a létszám bővítésére az áprilisi felmérés során a válaszadó cégek 8 százaléka, míg annak csökkentésére 30 százalékuk készül. Márciusban ugyanez a két arány rendre 16 és 10 százalék volt.
Az áremelési törekvések intenzitása áprilisban, a bő egy éve tartó tendenciát folytatva tovább csökken. A nem kiigazított adatok szerint az áremelést tervezők aránya a márciusi 28 százalékról áprilisra nem változott, míg az árcsökkenésre számítóké 5 százalékról 15 százalékra emelkedett.
A koronavírus-járvány "megoldotta" a munkaerőhiányt
A termelés bővítését korlátozó tényezők számbavételénél a felmérés szerint a koronavírus-járvány "megoldotta" a korábban széles körben tapasztalható munkaerőhiány problémáját, e tényező említési gyakorisága havi alapon 45 százalékpontot esett. Ugyanakkor az anyag- és/vagy kapacitáshiány termelés-korlátozó szerepe csak enyhén csökkent. A kereslet hiányának említési gyakorisága éves és havi alapon is jelentősen emelkedett.
A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése áprilisban valósággal zuhant az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is iszonyatos romlást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya áprilisban 6 és 88, míg márciusban 6 és 37 százalék volt.