A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke - képünk illusztráció

Akár a passzív házak építését is felgyorsíthatja, ha zöld utat kap az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter azon kezdeményezése, amely az itthon megtermelt kender építőipari alkalmazását javasolja. Az építőipari feldolgozásról szóló tanulmányt készítő szakemberek állítják: a kender feldolgozása során kinyert rostokból hőszigetelő táblák, illetve betonelemek állíthatók elő, amelyekből bio-passzívházak építhetők, a növény rostjából gyártott hőszigetelő anyag pedig a készházak, illetve a hagyományos épületek utólagos hőszigetelésére lenne kiválóan alkalmas.

Mint Folberth Péter, a klaszter igazgatója elmondta, a számítások igazolják, hogy a kenderrost alapú szigetelőanyagok hőtani tulajdonságai a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseknél is jobbak, ugyanakkor jóval kisebb energiafelhasználással állíthatók elő, így az építkezések, ingatlanfelújítások környezeti terhelése is jelentősen mérsékelhető. S nem utolsósorban − egységnyi vastagság mellett − nagyobb a fajlagos hőtároló és hőcsillapító képességük is. Emellett a környezetbarát kender a családi otthonok elemeként vagy szigeteléseként alkalmazva hosszabb távon sem fejt ki az ott élőkre semmilyen kellemetlen hatást.

Csak nálunk újdonság

Az igazgató szerint a kender építőipari felhasználása nem új keletű: tőlünk nyugatabbra már évek óta ismert és használt "zöld" anyag. A készházgyártásban például kender- vagy gyapjúgyapottal szigetelik az épületeket a korábbi polisztirolhab helyett. A kendertermesztésre és -feldolgozásra alapuló energiatakarékos és környezetbarát építési iparág hazai megteremtéséhez persze meg kell építeni a növényt nagy volumenben termesztő térségek közelében a feldolgozó és gyártó üzemeket − az említett megvalósíthatósági tanulmányban erre vonatkozólag is vannak számítások −, melyek az adott régióban új munkahelyeket is teremtenének. Kérdésünkre, hogy hol tart a program, Folberth elmondta: a kapcsolódó innovációstechnológia-fejlesztési projekt megvalósítására a napokban adják be a pályázatot. A tervezett projekt célja olyan kenderalapú építőanyagok, épületszerkezetek és építési rendszerek bevezetéséhez és terjesztéséhez szükséges technológia kifejlesztése, amely a jövőben széles körben alkalmazható lehet az építőiparban.

Hogy elindulhat-e, s mikor, a kifejlesztésre váró technológia alapján e környezetbarát és egészséges építőanyag széles körű hazai gyártása, még nem tudni, mindenesetre nem ártana gyorsítani az alacsony energiaigényű házépítés lendületén. Az elmúlt években ugyanis az energiatakarékos és környezetbarát építőanyagok iránti növekvő érdeklődést nem kísérte a felhasználásukkal készült lakóingatlanok számottevő gyarapodása. Persze enne a gazdasági válság is oka, hiszen az elmúlt négy évben zuhanásszerűen visszaesett az új lakások építése.

Szigorodó előírások

A Magyar Passzívház Szövetség (Mapasz) nyilvántartása szerint az elmúlt időszakban összesen mintegy száz új olyan lakóingatlan (családi ház, társasházi lakás) épült az országban, amely eléri vagy technológiája megközelíti a passzív ház színvonalát, a hivatalos passzívház-minősítést közülük azonban mindössze csak néhány lakóingatlan "viseli", szemben például Ausztriával vagy Németországgal, ahol egyre nő a számuk. S hogy a stabilabb, kiszámíthatóbb gazdaság mellett még milyen állami ösztönzőkre lenne szükség ahhoz, hogy nálunk is energetikailag jobb "pozíciójú" lakások, házak épüljenek? Debreczy Zoltán, a Mapasz elnökségi tagja kérdésünkre reagálva kifejtette: a 2020-as uniós elvárás energetikai szempontból jóval szigorúbb a jelenleginél. A szakma véleménye, hogy a magyar szabályozásnak nem egy lépésben kellene áttérnie az új elvárásokra, hanem fokozatos szigorítás útján. Így lehetősége lenne mind az iparnak a fokozatos termékszerkezet-átalakításra, mind a szakmának a folyamatos továbbképzésre, és az építtetők is egyrészt időben hamarabb, másrészt nem olyan drasztikus mértékben "konfrontálódnának" a megváltozott helyzettel. A kisebb energiafelhasználású lakóépületek elterjedését ösztönző állami pályázatokkal kapcsolatban elmondta: a tavalyi Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pályázat szakmailag nagyon jó irányba mutatott, viszont a rendelkezésre bocsátott −1,6 milliárd forintnyi − keretösszeg nagyon kevés volt. Az épületenergetika területén évente 100 milliárd forint értékű állami támogatásra lenne szükség.

A szakember mindemellett úgy látja: a közel nulla energiaigényű otthonok felépítéséhez mind a szükséges anyagok, mind a szükséges technológiák évek óta rendelkezésre állnak Magyarországon is. Ez utóbbiból is van több, hiszen a legkülönfélébb megoldásokkal lehet passzív házat költséghatékonyan, relatív alacsony környezetterhelés mellett előállítani. Mint az élet más területein, itt sincs egy "igazi" technológia, így minden új − miként a tervezett kenderalapú építőanyagokat felhasználó − technológiának is meg kell adni a lehetőséget.