A Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki közlése szerint júliusban 3,0 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve az előző havi 8,1 százalékos csökkenés után.

A júliusi számok alátámasztják a szakszövetség várakozásait: az építőipar idén jól teljesít, húzóágazat marad, termelési értéke pedig eléri az 5500 milliárd forintot - véli Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Az ÉVOSZ elnöke a számok mögött húzódó feszültségekre is rámutatott: ugyanis, míg a júniusi adatok szerint az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállománya 1,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, július végén ez a volumen már csak 0,3 százalékkal haladta meg a tavaly július végén mért értéket. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy az év hátralévő részében a 2021-es nagyon magas bázis miatt a szerződés állomány volumene - az előző évhez képest - mínuszos lesz.

Az ÉVOSZ elnöke arra is kitért, hogy az év első hét hónapjában az építőipar termelése 6 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Fél év alatt 20 százalékos drágulást mértek

A KSH korábbi adatai szerint az építőiparban az év első hat hónapjában éves összevetésben 20 százalékos áremelkedés történt. Ezeknek a számoknak az elemzéséből a szakszövetség elnöke levezette, hogy a tavalyihoz képest idén kevesebb műszaki feladatot hajtanak végre a cégek. Amennyiben ez a folyamat 2023-ban is tart, akkor nagyon nehéz éve lesz az építőiparnak, részben azért, mert a kevesebb műszaki feladathoz a jelenleginél kevesebb segédmunkásra lesz szükség.

A júniusi teljesítménycsökkenés után júliusban ismét új erőre kapott az építőipar. Mindez azt mutatja, hogy az ágazat termelését egyelőre nem vetette vissza a dráguló energia és építőanyag, valamint az orosz-ukrán háború okozta ellátási nehézségek sem - kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Ráadásul a júliusi adat még nem tükrözi a kereslet visszaesését sem, amelynek fő tényezője az állami kiadás-visszafogás lesz, elsősorban a még el nem kezdett beruházások elhalasztásával.

Arra is rámutatott, hogy az ágazat szerződésállománya magas, több mint 3000 milliárd forint, így rövidtávon az ágazat teljesítményét sokkal inkább a szükséges nyersanyagok és az energia ára határozza meg. Középtávon viszont a keresleti oldal lesz inkább a meghatározó.

Csúsznak a beruházások az áruhiány miatt

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője közölte, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján becslése szerint idén 6 százalék körüli lehet az iparág éves növekedése, a következő egy évben a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít.

Piaci információk alapján az anyagköltségek az év elején várt 10 százalék helyett nem ritkán 25 százalék körüli mértékben nőttek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, ami pedig a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez vezethet.

Horváth András szerint jelenleg minden abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, de a megrendelésállományok szintje némileg képes lehet ezt ellensúlyozni.