Tavaly nagyon pörgött a lakáshitelezés

Összesen 308 milliárd forinttal nőtt tavaly a lakáshitel-állomány, és az év végén elérte a 3632 milliárd forintot - derül ki a KSH most megjelent adataiból. A lakáshitelek állománya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 55 százalékot tett ki. Az év első felében a hitelállomány bővülése elsősorban a kedvező feltételekkel elérhető piaci hiteleknek tulajdonítható. Az év második felében ugrásszerűen bővült a támogatott hitelek kihelyezése, ez azonban a teljes hitelállomány alakulásában még nem játszott meghatározó szerepet.

Tavaly még javultak a portfóliók

Az államilag támogatott hitelek állománya 2018 végéhez képest 1,2 százalékkal, a támogatás nélküli hiteleké 11 százalékkal nőtt. Ennek hatására az év folyamán az állami támogatás nélküli hitelek aránya 82-ről 84 százalékosra emelkedett a teljes hitelállományon belül. A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javult, a 2016. évi 89 százalékról 2019-ben 97 százalékra emelkedett.

A teljesítő hitelek aránya meghaladta a 97 százalékot, a nem teljesítő kitettség 2,7 százalékos volt, az komoly javulás az előző évi 5,1 százalékhoz képest. A nem teljesítő hitelek száma 2019 végére az előző év végi 34 ezerről 18 ezerre csökkent. 2019-ben az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 0,8 százalékát tették ki, a nem teljesítő hitelek 29 százalékában történt átstrukturálás.

Nagyobb hiteleket vettek fel

2019-ben 97 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 907 milliárd forint értékben. 2018 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 11 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor összegük 6,3 százalékkal emelkedett. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2019 december végére elérte a 9,4 millió forintot, amely 1,5 millió forinttal több, mint 2018 végén.

A vizsgált időszakban több intézkedés is hozzájárult a támogatott lakáshitelezés bővüléséhez - emeli ki a KSH. 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (csok) összege, és ekkor bővült a jogosultak köre is. 2019 júliusától használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, ezzel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé. Ugyanekkor elindult a falusi csok is, ami egyszerre kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és felújításra.

Mindezek hatására a 2019. év folyamán közel kétötöddel több államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, miközben összegük majdnem duplájára emelkedett: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,4 millióról 10,1 millió forintra nőtt. Az állami támogatás nélküli hitelek száma 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2018-hoz képest 7,9 millióról 9,3 millió forintra emelkedett. 2019-ben a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

Főleg használtlakás-vásárlásra vették fel

2019 folyamán több mint 147 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 876 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek több mint fele használt lakás vásárlására ment el. 2019-ben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma közel egynegyedével bővült egy év alatt. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 8,9 millióról 7,2 millió forintra csökkent.

Az építéshez nyújtott hitelek száma kétötödével, összegük közel egynegyedével nőtt 2018-hoz képest. Az átlagos hitelösszeg 600 ezer forinttal, 4,2 millió forintra csökkent. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 42 százalékkal, összesített értéke 29 százalékkal bővült. Erre a célra átlagosan 9,9 millió forint hitelt folyósítottak, ez az egy évvel korábbinál 1,1 millió forinttal kevesebb. 2019-ben nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke megközelítette a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének egyharmadát, szemben a megelőző év egynegyedet kitevő arányával.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2019-ben 62 százalékkal, összesített értéke 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel összege 2,9 millióról 2 millió forintra csökkent. Az említett főbb hitelcélok mellett a hitelkiváltások száma több mint duplájára ugrott, összegük pedig a tizedével nőtt az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg (2,9 millió forint) a felére esett vissza.

A folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje egy év alatt 15,3 évről 15,5 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje volt a leghosszabb, elérte a 18,1 évet, ezt az új lakás, valamint a használt lakás vásárlásához kapcsolódó hitelek követték (átlagosan 16,9, illetve 16,2 éves futamidővel).

Ötödével nőtt a csok támogatások összege

A 2016. január-2019. december közötti időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 115 ezer, összege 275 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint hitelösszeg jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 43,3 ezer folyósítás történt, ez az esetek közel 38 százalékát tette ki. Az igényelt támogatási összegek esetében ez az arány éppen fordított volt, a teljes összeg 61 százaléka új lakások megszerzését támogatta.

A 2016 és 2019 I. féléve között létrejött több mint félmillió (542 ezer) lakástranzakcióból átlagosan minden hatodiknál igénybe vették a csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlások körében 42, a használtlakás-vásárlásoknál 11 százalékosra becsülhető. Tavaly a folyósított támogatások száma és összege is magasabb lett, meghaladta a 34 ezret, illetve a 86 milliárd forintot.

2019-ben a támogatások több mint felét használt, kétötödét új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összesített értékét figyelembe véve ugyanakkor ez az arány a nagyobb értékű újlakás-támogatások felé tolódott el: a teljes összeg 38 százalékát fordították használt, 60 százalékát új lakásra.

A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya emelkedett: míg 2018-ban csekély (1,2 százalékos) mértékű volt, 2019-re 5,9 százalékos lett, folyósított átlagos összegük 800 ezer forintot tett ki. 2019 II. félévében a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma közel tízszeresére, összegük tizenháromszorosára ugrott. Ez összefügg az ekkor bevezetett falusi csokkal, melyben az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.