Tovább folytatódik a digitalizáció az ingatlanszektorban, a hirdetők és a keresők egy kattintással kézhez kaphatják a budapesti panelek alaprajzait - írja az ingatlan.com. Mint írják, a házgyári lakások az elmúlt években reneszánszukat élik, szeptember óta pedig jelentősen nőtt a kínálatuk. 

budapestpanellakások többségéhez a hirdetési portál automatikusan biztosítja a megfelelő alaprajzot. A fejlesztés során már több mint 1100 féle panel alaprajz érhető el, ami lefedi az összes budapesti panellakás több mint 60 százalékát - mondta Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Az elmúlt félév során pedig a XI. és a XIII. kerület panellakások alaprajzával bővült a rendszer, belátható időn belül pedig az összes budapesti panel-alaprajz elérhetővé lesz.

Már nyilvánosak 2022. első kilenc hónapjának adatai

A tavaly szeptemberig 4,6 százalékkal kevesebb lakást adtak el Magyarországon, mint a megelőző év azonos időszakában - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése.

Csökkenés az új és a használt lakások piacán is egyaránt minden negyedévben megfigyelhető volt. A kiugró első negyedévi drágulás után fokozatosan mérséklődött a lakásárak emelkedése, amely a harmadik negyedévben már csak 2,6 százalék volt. A használt lakások áremelkedésének lassulása az ország valamennyi területén kimutatható.

Kép: KSH

Az eladások száma mindegyik negyedévben 3–7 százalék között csökkent, és ez egyaránt megfigyelhető a használt és az új lakások piacán is. Az eladásokon belül az új lakások aránya nem érte el az 5 százalékot és ezzel jelentősen elmaradt a 2021. I. negyedévi 10 százalékos csúcstól.

2022-ben az első negyedévi 9,7 százalék után a harmadik negyedévre fokozatosan 3 százaléka lassult a használt lakások árának emelkedése. Az új lakásoknál ezzel párhuzamosan az év eleji 7,7 százalékról stagnálásig fékeződtek az árak.

Befékezett a hitelpiac is

A harmadik negyedévi lassulást megelőzően az év első felében már számottevően, 26 százalékkal csökkent a használt lakások vásárlására folyósított hitelek száma, ami már előre jelezte a használtlakás-piac lassulását. Az új lakások hitelezése ekkor még tovább bővült. A nominális lakásárindex növekedése a harmadik negyedévben elmaradt a fogyasztói árak növekedésétől, ennek következtében a reál lakásárindex 4 százalékkal csökkent.

A 2015. évi bázist a nominális lakásárindex 161, a reál index 88 százalékkal haladta meg. A lassulás ellenére a megelőző évhez viszonyítva továbbra is magas, 23 százalékos drágulás jellemezte a lakáspiac egészét. A használt lakásoknál 24, az újaknál 19 százalékkal voltak magasabbak az árak 2022 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban.

A főváros még mindig menetel

A főváros kivételével minden régióban és mindegyik települési kategóriában visszaesett a lakáspiac forgalma. A budapesti adásvételek száma 15 százalékkal magasabb volt, mint 2021 azonos időszakában.

Ugyanekkor Pest régióban harmadával több, Közép-Dunántúlon 16 százalékkal kevesebb eladást regisztrált a KSH. A Dunántúl többi régiójában mérsékeltebben 2–4 százalékkal, az ország keleti régióiban számottevően 6–10 százalékkal csökkent az eladott új és használt lakások együttes száma.

A tavalyi év első kilenc hónapjának adatai alapján az eladott új lakások közül eddig 3,9 ezer adatait ismeri a KSH.

Az eddig feldolgozott tranzakciók átlagos ára 50,8 millió forint volt, 4,8 millióval több, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 899 ezer forint, 180 ezerrel több, mint 2021 átlagában. Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1,1 millió forintot, ami 22 százalékkal több, mint 2021-ben. 

A jelentős számú lakást építő kerületek közül már csak a IV. kerületben lehetett 1 millió forint alatti négyzetméteráron új lakást kapni. Ugyanakkor a pesti belső és a hegyvidéki kerületek korlátozott számban elérhető új lakásait már 2 millió forintot megközelítő (I., II. kerület) vagy akár meg is haladó (V., XII. kerület) átlagáron értékesítették.

A vármegyeszékhelyeken és a kisebb városokban a négyzetméterár 19, illetve 23 százalékkal haladta meg a 2021. évit.

Kiugró mértékben drágultak a lakások Debrecenben és Siófokon, de Győrben is az átlagosnál gyorsabb volt a drágulás.

Nyíregyházán ugyanakkor csak az év elején lépte át az új lakások négyzetméterára a félmillió forintos határt.

Több nagyvárosban megfigyelhető, hogy az új lakások ára nem tartott lépést a lakásépítési költségek emelkedésével. A fajlagos újlakás-ár Szombathelyen kevesebb, mint 1 százalékkal, Székesfehérváron pedig alig 5 százalékkal emelkedett.

Nyolcmilliós ugrás

A tavalyi év első kilenc hónapjában a négyzetméterár a 2021. évi átlagos 339 ezerről 407 ezer forintra emelkedett. Az év eleji gyors áremelkedés után a kisebb településeken csökkenés történt, és a harmadik negyedévben már csak Budapesten és a vármegyeszékhelyeken emelkedtek tovább az árak - írja a KSH elemzése.

  • Budapesten egy használt lakás átlagosan 46,2 millió forintba került, 8,1 millió forinttal többe, mint 2021-ben.
  • A fajlagos ár eközben 692-ről 826 ezer forintra emelkedett. A lakótelepi panellakások drágultak a legjobban 21 százalékkal, a többi lakástípus ára 11–15 százalékkal lett magasabb.
  • Az első félévben történt lendületes drágulása a harmadik negyedévre minden fővárosi kerületben lassult, a budai egyéb kerületekben (III., XI., XXII.) pedig meg is állt.

A budapesti agglomerációban megkötött adásvételek töredékéről rendelkezésre álló információ alapján egyelőre itt is lassuló áremelkedésre lehet következtetni - írja a statisztikai hivatal. Az ország dunántúli régióiban a négyzetméterárak a községek kivételével emelkedtek, az ország keleti felén a lakásárak csökkenése pedig a kisebb városokat is elérte.

A legdrágább vármegyeszékhely Veszprém 600 ezer forintot meghaladó árszinttel, ezt néhány tízezer forintos különbséggel követi Győr, Debrecen és Székesfehérvár. A sort továbbra is Salgótarján zárja, ahol a fajlagos ár nem éri el a 200 ezer forintot.

A balatoni ingatlanok is drágultak, de mérsékeltebben

balatoni agglomerációban az első három negyedévben a korábbi 486 ezer forintról 618 ezer forintra nőtt a lakások négyzetméterára. Ez a növekedés zömében az első negyedévben következett be (13 százalék), a drágulás üteme a második negyedévben 5, majd ezt követően 4 százalék mérséklődött.